A rendeltetési mód váltás akkor válik szükségessé, amikor egy ingatlan funkciója megváltozik – például irodahelyiségből, lakóingatlanból, raktárból vagy műhelyből vendéglátóegység jön létre. Az eljárás összetett, több szakági és hatósági egyeztetést igényel, különösen városképi vagy örökségvédelmi érintettség esetén. Kötelező dokumentációk A rendeltetési mód váltás alapja egy építészeti-műszaki leírás, amely bemutatja a tervezett funkciót és az átalakításokat. Ehhez kapcsolódik az alaprajz, amelynek meg kell felelnie a TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) előírásainak – például az öltözők minimális méretére vonatkozó szabályoknak vagy akadálymentesítésnek. Szükséges továbbá: Galéria kialakítása esetén Amennyiben a funkcióváltás galéria kialakításával jár, további benyújtandó dokumentumok merülhetnek föl: Fontos tudni, hogy nem hivatalosan kialakított galériák esetén fennmaradási engedélyt kell kérni, és az építésügyi hatóság akár bírságot is kiszabhat az engedély nélküli létesítés miatt. Belmagasság és eltérési engedély Ha az ingatlan meglévő belmagassága vagy egyéb paramétere jelentősen eltér a TÉKA előírásaitól, külön eltérési engedélyre van szükség. Ezt a regionális vagy országos építési hatóság bírálja el. Örökségvédelem és helyi értékvédelem Az ingatlan elhelyezkedése kulcsfontosságú: Portál, homlokzat és arculati szabályok A portáltervezésre akkor is szükség van, ha nincsen rendeltetési mód váltás, de a korábbi portálon változtatni szeretnél (változásnak számít az is, ha új nevet adsz az üzletnek, amit kiírsz). Ilyen esetekben a következőket kell figyelembe venni a helyi arculati kézikönyvet, az önkormányzati rendeleteket, melyek meghatározzák a matricák és feliratok méretét, a színek használatát, az alkalmazható anyagokat a homlokzaton. A homlokzat festése kizárólag a társasház hozzájárulásával történhet. Helyi védettség esetén előfordulhat, hogy csak az egész homlokzat, vagy csak a teljes földszinti rész festhető, akkor is, hogyha ez több üzlethelyiségre is kiterjed, de ezt is jóvá kell hagynia a társasháznak. A portál kihelyezett világítása szintén szabályozott, beleértve a színhőmérsékletet és a fényerősséget is. A kültéri klímaberendezések elhelyezése sokszor csak perforált fémrács mögött engedélyezett, de van olyan épület, amelyen semmilyen elem nem helyezhető ki a homlokzaton. A rendeltetési mód váltás nem pusztán funkcionális kérdés, hanem komplex jogi, műszaki és városképi folyamat. A sikeres engedélyezéshez elengedhetetlen a megfelelő tervezés, a hatóságokkal és a társasházzal való egyeztetés, valamint a helyi és örökségvédelmi szabályok pontos ismerete. A rendeltetési mód váltáshoz kapcsolódó dokumentációt minden esetben építész tervezőnek kell elkészítenie, javasoljuk olyan szakember megkeresését, akinek van tapasztalata az ilyen jellegű eljárásokban. A rendeltetési mód váltás esetén felmerülhet parkolóhely megváltással kapcsolatos ügyintézés is, melyet részletesen ismertetünk ebben a cikkünkben. Cikkünk összeállításában szakmai segítséget nyújtott a Szentmáry Építész Stúdió. A fotó az egyik kedves ügyfelünk, a Freyja – the bakery üzlethelyiségében készült.
Vendéglátás a szabadban – A terasz engedélyeztetés folyamata
A terasz erősíti a vendéglátóhely hangulatát és arculatát is. Egy jól kialakított terasz látványos, hívogató, és könnyen felkelti a járókelők figyelmét, ami új vendégeket vonzhat be. Sok esetben a terasz a hely egyik legfontosabb „reklámfelülete”. A terasz szezonálisan növeli a befogadóképességet, így több vendéget lehet leültetni, különösen a tavaszi és nyári időszakban. Ez közvetlenül hozzájárul a bevétel növekedéséhez. Emellett a szabadtéri környezet sok vendég számára vonzóbb, hiszen kellemesebb, szellősebb, természetközelibb élményt nyújt, mint a zárt tér. Mindenképpen javasoljuk, természetesen a profilodtól függően, hogy részesítsd előnyben azokat a lokációkat az üzlethelyiséged kiválasztásakor, ahol lehetőség van terasz elhelyezésére is. Mire kell figyelni, amikor teraszt szeretnél? Teraszt létesíteni tilos? Az első és legfontosabb lépés annak kiderítése, hogy egyáltalán lehet-e teraszt létesíteni az adott üzlethez. Előfordulhat, hogy műemléki területhez tartozik az utca vagy helyi rendelet, illetve társasházi szabályzat tiltja a terasz létesítését. Ne hagyd ki ezt a lépést, ugyanis alapjaiban rengetheti meg a koncepciódat, hogyha mellőznöd kell a kültéri vendégfogadást! Enyém, tied, kié? Budapesten bizonyos útszakaszok csalókák, előfordul, hogy az adott közterület nem a helyi önkormányzathoz, hanem a Fővároshoz tartozik. Az engedélyeztetési folyamat ebben az esetben több papírmunkával jár, ráadásul be kell vonni a közterületet, az önkormányzat illetékes irodáját és sok esetben az örökségvédelmet is. Az ilyen összetett esetekben minden érintett hivatalnak hozzá kell járulnia, hogy az adott területen teraszt létesíthess, és csak utána mehetsz a Fővároshoz engedélyért. Gyalogos védőtávolság Térképezd fel a helyi rendeltek alapján, hogy adott kerületben mekkora helyet kell hagynod a járdán a gyalogos közlekedésnek. Országosan szinten a TÉKA szabályozza a járda legkisebb hasznos szélességét, mely minimum 1,5 méter, vagyis ekkora területet kell hagynod a terasz bútorzat és a járda széle között. Ehhez képest a helyi önkormányzat rendeleti szinten előírhat szigorúbb feltételeket. Futottunk már bele olyan engedélyeztetésbe is, ahol a területileg illetékes hatóság a 3 métert követelte meg, ezért nagyon fontos, hogy mindig aktuálisan tájékozódj a helyi önkormányzatnál. Figyelj oda, amennyiben a járda közepén van egy biciklisáv, akkor nem a járda szélét, hanem a terasz bútorzat és a felfestés közötti szakaszt veszi figyelembe a hatóság! Hogyha az üzlethelyiségeddel szemben fa, hirdetőoszlop vagy MOL Bubi biciklitároló van, akkor ezek esetében is a tereptárgyak széléig számolják a védőtávolságot. Tervezés Miután körbejártad, hogy lehetséges-e egyáltalán teraszt létesíteni, ezután jöhet a tervezés, ugyanis nem tehetsz ki akármit az utcára. Minden településnek és kerületnek megvan a maga szabályrendszere, településképi arculati kézikönyve (TAK), amibe bele kell illesztened a teraszbútorzatodat. A budapesti belső kerületekben nem csak a bútorzat színét, de sokszor a napernyő méretét is leszabályozzák vagy a székek, asztalok anyagát. Emiatt a terasz engedélyhez mindenképpen szükséged lesz egy látványtervre, melyet egy építész el tud készíteni neked a portálterveddel egyetemben. Lásd az ezzel kapcsolatos cikkünket. Amennyiben szezonálisan fedett teraszt szeretnél létesíteni (sátor, iglu stb.), akkor elkerülhetetlen a főépítész hozzájárulása! Nem örökre a tiéd Ha már mindenen túl vagy, az építész megtervezte a látványtervet és sikeresen beadtad a dokumentációt a hatóság részére, akkor most jön a fekete leves. Ugyanis a bérlés csak egy évre szól és mindig meg kell újítani. Ha közben valamilyen változás történik a közterületen, akkor simán lehet, hogy a korábbi bútorozási terved helyett egy újat kell kialakítanod. A közterület használatáért bérleti díjat kell fizetni. Önkormányzati tarifáktól és a terasz nagyságától függ a bérleti díj, de a havi százezer forinttól kezdve milliós nagyságrendet is jelenthet ez az összeg. Külön eset, amikor parkolót szüntetnek meg a terasz javára. Felmerülhet, hogy a parkolóhelyet ilyen esetben meg kell váltani, amelyet a szokásos bérleti díjon felül kell megfizetni. A cikk összeállításában szakmai segítséget nyújtott a Szentmáry Építész Stúdió.
Váratlan költségek az üzlet kialakításakor – Minden, amit a parkolóhely megváltásról tudni akartál
A tanácsadások során, ha üzlethelyiség keresés merül fel, az első, amit ki szoktunk emelni, hogy lehetőség szerint korábban is vendéglátóegységként működő hely legyen az elsődleges irány. Ez nem csak amiatt lehet fontos, mert nagyobb eséllyel áll rendelkezésre az a technológiai igény, gépészti háttér, elektromos kapacitás, hanem olyan nem várt költségek merülhetnek fel ellenkező esetben, amik akár el is lehetetleníthetik a vállalkozási ötletet. Amikor étterem, kávézó, pékség vagy reggelizőhely nyitásra szánod el magadat, akkor első és legfontosabb lépés, hogy ellenőrizd a kiválasztott üzlethelyiség rendeltetését. Ha például iroda, vagy műhely, esetleg raktár volt a korábbi funkció, akkor az első feladat ennek a módosítása, amely rendeltetés mód váltást jelent. Ennek az eljárásnak az egyik hozadéka lehet a plusz parkolóhelyek kötelező megváltása. De pontosan mit is takar ez a fogalom? Az alábbiakban összefoglaljuk a témát az általunk általánosan tapasztaltak szerint, de mindenképpen vedd figyelembe, hogy a pontos szabályokat mindig a helyi önkormányzati rendelet határozza meg. Mikor merül fel parkolóhely-megváltás rendeltetésmód-váltáskor? Parkolóhely-megváltási kötelezettség nem minden rendeltetési mód váltás esetében keletkezik, de ezekben az esetekben merülhet fel: A parkolóhelyek szabályszerű megváltását nem csupán rendeltetésmód-váltási engedélyezési eljárásban, hanem fennmaradási és használatbavételi eljárásnál is vizsgálják, de akár utólagos ellenőrzésre is sor kerülhet. Hogyan számítják ki? Budapesten kerületenként változó, hogy mely hatóság foglalkozik a parkolóhely megváltással. Adott önkormányzattól függően az építésügyi osztály, a hatósági iroda vagy főépítészi iroda határozz meg a régi rendeltetéshez és az új rendeltetéshez tartozó parkolóigényt, melynek különbözetét veszik figyelembe. Ha a különbözet pozitív, akkor parkolóhelyet kell létesíteni, vagy ha ez nem lehetséges, akkor megváltási díjat kell fizetni. Mikor NEM kell parkolóhely megváltási díjat fizetni? Szerencsére akadnak helyzetek, amikor mentesülsz a plusz kiadástól. Általában nem kell parkolóhelyet megváltani, ha: Mennyibe kerül a parkoholóhely megváltási díj? Budapesten önkormányzatonként eltérő a tarifa, de jellemzően több millió Ft költségre kell számolnod parkolóhelyenként, egyszeri költségként. Értelemszerűen a belvárosban lényegesen magasabb díjakkal kell kalkulálni, mint a külső kerületekben. A fontos, hogy a parkolóhely megváltási díj nem ad kizárólagos parkolóhely használatot vagy tulajdonjogot, csak a díjazásért cserébe az önkormányzat vállalja a parkolás közterületi biztosítását. Gyakori buktatók Korábbi tapasztalatainkból elmondhatjuk, hogy a gasztrovállalkozók nem minden esetben gondolnak a parkolóhely megváltására, a téma körüljárása nélkül vágnak bele az üzlethelyiségek átalakításába. Akár egy belső átalakítás a fogyasztótér növelésével is a parkolóhelyek újra kalkulálását követeli meg, ami a tevékenység regisztrációba vételekor a fogyasztótér méretének megadásakor is kiderülhet, és utólag kötelezhetnek a különbözetből adódó parkolóhely többlet megváltására. Minden esetben javasoljuk, hogy egy a témában jártas Építész Irodát vonj be a bérleti szerződés megkötése előtt, és járj utána, hogy a vendéglátó egységed kialakítása az adott lokáción nem jelent-e ezzel kapcsolatos nem várt költséget. Hogyan érdemes belekezdened? Mielőtt leteszed a voksodat, érdemes kideríteni az üzlet funkcióját, hogy szükséges-s rendeltetési módot váltani. Amennyiben igen, akkor helyi építési szabályzata (HÉSZ) és adott önkormányzat parkolási rendelete iránymutatást adhat, hogy mekkora különbözetet kell megfizetned a funkcióváltáskor. A fölösleges köröket és plusz költségeket azonban úgy tudod a legjobban megspórolni, hogy egy olyan építészt bízol meg az ingatlan státuszának tisztázásával, aki ismeri a helyi eljárásokat és tisztában van a funkcióváltással együtt járó intézkedésekkel. Cikkünk összeállításában a Szentmáry Építész Stúdió nyújtott segítséget, akikkel együtt már több hasonló budapesti vendéglátóegység tervezésében és engedélyeztetésében működtünk közre.
Vendéglátó egységek üzlettípus besorolása 2026
2020. január 1-től a vendéglátóhelyek nyilvántartásba vételi folyamatának fontos része, hogy a megfelelő üzlettípusba kell sorolnod a tevékenységedet. A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet jelenleg hatályos változatában ezek az üzlettípusok szerepelnek. Fontos, hogy a vállalkozásnak azt az üzlettípust kell megjelölnie, ami leginkább jellemzi a vendéglátóhelyet, több kategóriát nem lehet egyszerre megjelölni. Figyelni kell arra, hogy az üzelttípus besorolásban szereplő TEÁOR kód a cég tevékenység körében is fel legye véve. Az üzlettípusok és jellemzőik Segítségként a következőkben kiemeltük a rendeletből, hogy milyen típusba tartozhat az üzleted. 1. Étterem Fő terméktípusa: Melegétel Tevékenység TEÁOR’25 kódja 56.11 Éttermi vendéglátás Üzemeltetés típusa Egész éven át nyitva tartó / időszakos Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Vendégtérrel rendelkezik,a vendégeknek biztosítani kell a helyszíni fogyasztás lehetőségét. Konyha jellege, ételkészítés helye: Az ételeket helyben készítik, főzőkonyhával rendelkezik. 2. Büfé Fő terméktípusa: Melegétel/hidegétel Tevékenység TEÁOR’25 kódja 56.11 Éttermi vendéglátás Üzemeltetés típusa Egész éven át nyitva tartó / időszakos Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, egyszer vagy többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Helyszíni fogyasztás lehetőségét nem kötelező biztosítania. Konyha jellege, ételkészítés helye: Az ételeket nem feltétlenül a helyszínen készítik. 3. Cukrászda Fő terméktípusa: Cukrászati készítmény, édesipari termék Tevékenység TEÁOR’25 kódja 56.11 Éttermi vendéglátás Üzemeltetés típusa Egész éven át nyitva tartó / időszakos Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, egyszer vagy többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Helyszíni fogyasztás lehetőségét nem kötelező biztosítania. Konyha jellege, ételkészítés helye: A cukrászati termékeket nem feltétlenül a helyszínen készítik. 4. Alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely (kávézó) Fő terméktípusa: Kávéital, alkoholmentes ital Tevékenység TEÁOR’25 kódja 56.30 Italszolgáltatás Üzemeltetés típusa Egész éven át nyitva tartó / időszakos Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, egyszer vagy többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Helyszíni fogyasztás lehetőségét nem kötelező biztosítania. Konyha jellege, ételkészítés helye: Az ételeket nem feltétlenül a helyszínen készítik. 5. Alkoholos italokra specializálódott vendéglátóhely (bár, kocsma, borozó) Fő terméktípusa: Szeszes és alkoholmentes ital Tevékenység TEÁOR’25 kódja 56.30 Italszolgáltatás Üzemeltetés típusa Egész éven át nyitva tartó / időszakos Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, egyszer vagy többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Helyszíni fogyasztás lehetőségét nem kötelező biztosítania. Konyha jellege, ételkészítés helye: Az ételeket nem feltétlenül a helyszínen készítik. 6. Zenés-táncos vendéglátóhely Fő terméktípusa: Szeszes és alkoholmentes ital Tevékenység TEÁOR’25 kódja 56.30 Italszolgáltatás Üzemeltetés típusa Egész éven át nyitva tartó / időszakos Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: Zenés szolgáltatást nyújt, tánctérrel rendelkezik. A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, egyszer vagy többször használatos edényekben (poharak stb.). Konyha jellege, ételkészítés helye: Az ételeket nem feltétlenül a helyszínen készítik. 7. Munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhely Fő terméktípusa: Melegétel/hidegétel Tevékenység TEÁOR’25 kódja 56.22 Szerződéses étkeztetés és egyéb vendéglátás Üzemeltetés típusa Egész éven át nyitva tartó / időszakos Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Vendégtérrel rendelkezik, a helyszíni fogyasztás lehetőségét kötelező biztosítania. Konyha jellege, ételkészítés helye: Az ételeket nem feltétlenül a helyszínen készítik, minimum tálalóval vagy melegítőkonyhával kell rendelkeznie. 8. Gyorsétterem Fő terméktípusa: Melegétel/hidegétel Tevékenység TEÁOR’25 kódja 56.11 Éttermi vendéglátás Üzemeltetés típusa Egész éven át nyitva tartó / időszakos Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, egyszer vagy többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Helyszíni fogyasztás lehetőségét nem kötelező biztosítania. Konyha jellege, ételkészítés helye: Az ételeket nem feltétlenül a helyszínen készítik, minimum befejező konyhával rendelkezik. 9. Rendezvényi étkeztetés Fő terméktípusa: Melegétel/hidegétel Tevékenység TEÁOR’25 kódja 56.21 Rendezvényi étkeztetés Üzemeltetés típusa Alkalmi Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: A kiszolgálás helye a rendezvény. A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, egyszer vagy többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Helyszíni fogyasztás lehetőségét nem kötelező biztosítania. Konyha jellege, ételkészítés helye: Az ételeket nem feltétlenül a helyszínen készítik. 10. Alkalmi vendéglátóhely Fő terméktípusa: Melegétel/hidegétel, kávéital, alkoholmentes és szeszes ital Tevékenység TEÁOR’25 kódja 56.12 Mozgó vendéglátás Üzemeltetés típusa Alkalmi Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: Meghatározott helyen üzemel. A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, egyszer vagy többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Pl. telepített food truck, borozó egy borfesztiválon. Konyha jellege, ételkészítés helye: Az ételeket nem feltétlenül a helyszínen készítik. 11. Mozgó vendéglátóhely Fő terméktípusa: Melegétel/hidegétel, kávéital, alkoholmentes és szeszes ital Tevékenység TEÁOR’25 kódja 56.12 Mozgó vendéglátás Üzemeltetés típusa Alkalmi Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye: Folyamatosan változtatja a helyét, nem tartózkodik huzamosabb ideig egy helyben. A kiszolgálás önkiszolgáló értékesítés formájában történik, nem biztosít ülőhelyet, egyszer vagy többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Pl. mozgó food truck, mozgó (kiskocsin) borozó egy borfesztiválon. Konyha jellege, ételkészítés helye: Az ételeket nem feltétlenül a helyszínen készítik. Forrás: Nemzeti Jogszabálytár Mi történik, ha változik a vendéglátóegység profilja? A rendelet szerint ugyanúgy 8 napod van a változás bejelentésére a jegyzői hivatal felé, ahogy a nyitvatartási idő változást is jelezned kell. Ezeket a bejelentéseket E-Papíron vagy az E-Önkormányzaton keresztül lehet benyújtani. Ügyfeleinkenk segítünk a nyitás előtti folyamatok adminisztrációjában is, akik igénybe veszik tervezési vagy tanácsadási szolgáltatásainkat, azok kérhetik a részvételünket az önkormányzat felé történő kereskedelmi bejelentésben.
Kávézó és reggelizőhely nyitás 2026-ban
Az előző évi tapasztataink alapján a legtöbben kávézót és reggelizőhelyet nyitottak. Számos ügyfelünk indított új vállalkozást ezekben a kategóriákban. Akiknél már néhány hónapos működési tapasztalat birtokában vagyunk, elmondhatjuk, igen sikeresen startoltak ezek az egységek. Számos okot látunk, hogy miért lehet jövedelmezőbb egy étteremhez vagy bisztróhoz képest kávézót, reggelizőhelyet vagy pékséget nyitni. Elsődlegesen a belátható költést jelölnénk meg a vendégek szempontjából. A mindennapokba is beleférhet egy minőségi kávé, sütemény vagy reggeli elfogyasztása, szemben a magasabb költségeket jelentő melegkonyhás éttermek látogatásával. Az alábbiakban segítünk, hogy mire számíthatsz az ügyintézések terén és milyen személyi és tárgyi feltételekkel kalkulálj. A vendéglátóhely nyitás adminisztrációi Bármilyen profilban is gondolkodsz, az alábbiak megkerülhetetlenek, ha gasztrovállalkozást nyitsz: A korábban az illetékes járási hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya felé szükséges bejelentés, a különengedélyeztetési-kérelem 2021. július 1-től megszűnt. A továbbiakban az önkormányzat kötelezettsége értesíteni a hatóságot az új vendéglátóegység megnyitásáról. Személyi és tárgyi feltételek az üzemeltetés során A teljesség igénye nélkül kiemelünk néhány szempontot, amit ne felejts el a nyitás előtt. Ezek minden vendéglátó egység számára kötelező elemek, üzlettípustól, értékesítési módtól függően további teendőkre is lehet számítani. Egy gasztrovállalkozás pontosan olyan egyedi, mint az, aki nyitja. Nincsenek sablonok, amelyeket rá lehet húzni egy nyitó vállalkozásra, ezért üzletnyitási tanácsadásaink és a konyhatechnológiai tervezés során pontosan az adott vállalkozást érintő kérdésekre, megoldandó feladatokra koncentrálunk. Ha 2026-ban el akarod indítani vendéglátó vállalkozásodat, vonj be minket már az első lépésektől! Akár a megfelelő üzlethelyiség kiválasztásában is segítséget nyújtunk.
Munkavédelmi hatóság – ezekre készülj, hogyha meglátogatnak!
Az ősz folyamán több gasztrovállalkozás is jelezte felénk, hogy ellenőrzést kaptak egy eddig a vendéglátásban kevés aktivitást mutató hatóság részéről. A Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály munkatársai több budapesti vendéglátóegységet felkerestek, hogy a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos dokumentációkat és gyakorlatokat ellenőrizzék. Érdemes ezért leporolni ezeket a papírokat és átvenni, vendéglátósként mire figyelj oda? Miket ellenőriznek a látogatás során? Munkahelyi kockázatértékelés és a munkavédelmi dokumentáció egyéb mellékletei A kötelezően elkészítendő munkahelyi kockázatértékelés lejárata – ami korábban 3 év volt – 2025. január 1-i hatállyal 5 évre módosul. Különösen fontos, hogy a jogszabályban meghatározott időnként frissítsd és minden lényeges elemet tartalmazzon (pl. kémiai kockázatbecslés). Tisztítószerek kémiai kockázatbecslése Az egységben használt vegyszerekre készül a munkavédelmi dokumentum részeként. Itt arra figyelj nagyon, hogy az üzletben használt vegyszerek egyezzenek a kémiai kockázatbecslésben és az OSZIR rendszerben szereplő anyagokkal. Tisztítószerek szabályos használata, flakonok címkézése A vendéglátásban a vegyszerek helytelen használata az egyik legnagyobb munkavédelmi rizikófaktor, így a hatóság jogosan ellenőrizheti, hogy megfelelően tárolod és használod őket. Munkaruha, egyéni védőeszközök szabályszerű használata, megléte Az egyik legfontosabb szempont, amit a hatóság vizsgál, hogy milyen öltözékben tevékenykedik a dolgozód az üzemi területen. Egyik ügyfelünknél konkrétan kizavartak a hatóság emberei a konyháról egy alkalmazottat, mert sportcipőben volt és nem munkavédelmi cipőben. De fordíts figyelmet a kötényekre, sapkákra, kesztyűkre is, mert ennek hiánya is következményekkel járhat. Ne felejtsd el az egyéni védőeszközök juttatási rendjét elkészíttetni a munkavédelmi dokumentáció részeként és az abban foglaltakat alkalmazni! Munkavédelmi oktatás dokumentálása A dolgozóidat munkavédelmi oktatásban kell részesítened és ezt alá kell írniuk. Legyen tematika az oktatás anyagáról, mely alapján az új belépőket is oktatni tudod. Egészségügyi kiskönyv Rengetegen voltak bizonytalanok abban, hogy ez az intézmény megmaradt-e, mivel sok munkakörben eltörölték a kötelező éves orvosi vizsgálatot. Ne felejtsd, hogy a vendéglátás kiemelet közegészségügyi kockázati besorolású munkavégzés, ezért minden dolgozódnak legyen érvényes egészségügyi kiskönyve. Ennek hiánya nagyobb összegű bírságot is maga után vonhat. Érintésvédelmi felülvizsgálat Célja, hogy minden érintett berendezés megfeleljen az előírásoknak, és minimalizálja a meghibásodásból eredő veszélyeket. Kérhetik akár a konyhád összes gépére vonatkozóan, hogy rendelkezésre álljon az aktuális dokumentum. Fontos, hogy 3 évente ezt is meg kell vizsgálni szakemberrel. A tűzvédelmet se felejtsd el! Hitelesített poroltó megléte A poroltót évente kell hitelesíteni, és használat után azonnal ellenőriztetni kell, valamint bizonyos időközönként nagyobb karbantartáson is át kell esnie. A 5 és 10 évente esedékes közép- és teljes körű karbantartás magában foglalja a nyomáspróbát is, ami a készülék típusától függhet. Szükség esetén tűzvédelmi kiürítési terv, tűzvédelmi szabályzat megléte Tűzvédelmi oktatásra új munkavállalók munkába állásakor, évente, tűzeset után, vagy tűzvédelmi helyzet változásakor (pl. új technológia bevezetése) van szükség. A tűzvédelmi szabályzatot és a tűzriadó tervet (ha kötelező, pl. 50 fő fölötti befogadóképességű vendéglátóegységben vagy 50 főnél több munkavállaló esetén) a tevékenység megkezdése előtt kell elkészíteni. Gyakorlati problémák a vendéglátásban a szabályok betartásával kapcsolatosan Sok vendéglátós panaszkodik arra, hogy nem tesznek különbséget az ellenőrzések során próbanapos, eseti jellegű foglalkoztatott és állandó munkavállaló között. Sok esetben a foglalkozás egészségügyi orvosok csak akkor végzik az egészségügyi könyvhöz szükséges vizsgálatokat, ha az adott cég szerződést köt velük az összes munkavállalóra vonatkozóan. Nem fogadnak olyan munkavállalóknak, akik csak egy próbanap miatt saját maguknak kérnék ezt a dokumentumot. A vendéglátósok számára komoly anyagi terhet jelenthet, hogy egy olyan ember után is fizetniük kell a 15-20.000 Ft közötti összeget, akit esetleg fel sem vesznek fix alkalmazásban, mert nem vált be. Ugyanez igaz a munkavédelmi cipőre is, amit a munkáltatónak kellene biztosítani, de nehezen elvárható, hogy minden próbanaposnak megvegye ezt a vállalkozás.
Régi cég, új étterem: kell-e adatot szolgáltatni az NTAK felé?
Ha vendéglátóhelyet üzemeltetsz, minden esetben szükséged lesz NTAK (Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) regisztrációra. Új cégek esetében teljesen egyértelmű, hogy az első 12 millió forintos árbevételig nem szükséges adatot szolgáltatni. De mi van azokkal a cégekkel, akik évek óta léteznek és más egységükből van már árbevételük? Mikor kell ténylegesen adatot szolgáltatni, és mikor nem? A cikkben tisztázzuk ezt a kérdést! Amit mindenki tud (főleg a könyvelők):Adatot csak akkor kell szolgáltatni, ha az adott vendéglátó egység előző lezárt üzleti évében a nettó árbevétel meghaladta a 12 millió forintot, és az árbevétel kifejezetten vendéglátásból (pl. étterem, kávézó) származik. Azonban egy ügyfelünkkel engedélyekkel kapcsolatos ügyintézése során további fontos szempontot tudtunk meg közvetlenül az NTAK munkatársaitól. Az említett cég 2016-óta működik és több vendéglátóegységet is működtetett az elmúlt években. Az új egységének nyitásakor észrevettük az NTAK regisztráció során, hogy a rendszer kijelezte: adatszolgáltatásra nem kötelezett. Ez az üzenet mind a vendéglátó szoftver céget, mind a vállalkozás könyvelőjét is meglepte, így utánajártunk a kérdésnek. Jó hír, hogy a 12 millió forintos árbevételt nem kell egyben számolni, hanem üzlethelyiségenként kell elérni ezt a határt, vagyis csak az adott étterem bevételét kell nézni ebben az esetben. Fontos kivételek:Az alábbi tevékenységekre nem vonatkozik az adatszolgáltatás kötelezettsége, függetlenül attól, mekkora a bevétel: (Ezeknél regisztrálni azért továbbra is kötelező az NTAK-ba, csak adatot nem kell küldeni.) Mi van, ha új a hely vagy kisebb a forgalom?Ha az adott üzlet: Viszont: ha van ilyen szoftvered, használhatod önként is, és szolgáltathatsz adatot az NTAK felé, ebben az esetben a szoftver szolgáltatója segít a beállításokban. 📌 Tippünk: Mindig a legfrissebb információk alapján dolgozz! Nézd meg az info.ntak.hu oldalt, ott minden aktuális részletet megtalálsz.
Miért nem jó a sablon HACCP a vendéglátóegységednek? Avagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzések tanulságai
A Fogyasztóvédelem ellenőrzéseket tartott 3 bevásárlóközpontban, amelynek részleteit itt lehet olvasni. Azontúl, hogy számos egységnek általános, nem a helyre szabott HACCP dokumentációja volt, még a következő hiányosságokat tárták fel, amelyek egy jól átgondolt élelmiszerbiztonsági koncepcióval orvosolhatóak: Karbantartás A sérült padlóburkolatok és hiányos falfelületek nem csupán esztétikai szempontból rontanak a vendéglátóegység minősítésén. Az ilyen helyeken könnyedén megtelepednek a rovarok, rágcsálók, ráadásul a tisztántartásuk nehezebb feladat. Az elszívóernyők, gépészeti eszközök szakcéggel történő karbantartása mind élelmiszerhigiéniai oldalról, mind tűzvédelmi szempontból is kiemelt. Egy elzsírosodott rendszer könnyen okozhat tűzesetet és szennyezheti a konyhai termékeket. Szakosítás Általános problémaként merült fel a szakosított hűtés, tárolás hiánya. Több helyen nyers alapanyagok kerültek készételek mellé, illetve a helyiségek nem a rendeltetésüknek megfelelően voltak használva. Így kerültek be a konyhába nyers zöldségek és mosogatták a fogyasztói tálcákat a zöldségelőkészítőben. Kapacitás A raktározás kérdéskörre általában legyintenek a vállalkozók, pedig üzleti szempontból sem mindegy, hogy naponta kell-e jönnie a beszállítónak vagy kényelmesen be tudod rendelni az alapanyagokat. Az alulméretezett raktárhelyiségek és a kevés hűtő mindig káoszhoz vezet, általában a szakosítás kárára megy. Olyan funkcióknak is helyet kell adni, mint a takarítószerek tárolása, csomagolóanyagok vagy a dolgozói személyes holmik elhelyezése, különben ezek is élelmiszerbiztonsági veszélyt fognak jelenteni. Oktatás Egy jól összeállított HACCP-ben, ami tényleg az adott működésre adaptálva, az oktatási anyag is egyénre szabott. Ez segít abban, hogy a dolgozókat folyamatosan képezni tudd és lekövesd a fluktuációt. Gyakori, hogy HACCP tanácsadó cégek postán feladják vagy a kezedben nyomják az anyagot anélkül, hogy az igazán lényeges higiéniai szempontokra felhívnák a figyelmet és segítenének a megfelelő üzemeltetési modell kialakításában. Egy ellenőrzéskor azonnal kibukik, hogyha a dolgozó nem kapott megfelelő instrukciót a munkája végzéséhez a HACCP-vel kapcsolatban és nem tudja mi a feladata a rendszer üzemeltetésében. Az élelmiszerbiztonság a minőség legfontosabb összetevője. Ha igényes vagy a vállalkozásodra és az általad előállított termékekre nézve, akkor foglalkozz a HACCP-d rendbetételével és az élelmiszerbiztonsági folyamatok rendszeres kontrollálásával. Ezzel nemcsak egy esetleges büntetést kerülsz el, hanem kiemeled magad az erre legyintő versenytársaid közül. A HACCP egy jól megtervezett és üzemeltethető konyhával kezdődik. Ha szükséged van segítségre, keress minket bátran!
Lakásétterem, avagy az engedélyeztetési zsákutca
Kevés olyan gasztronómiával kapcsolatos kifejezés van, ami ennyire megmozgatná az embereket, mint a lakásétterem. De elgondolkoztál már azon, hogy miért van olyan kevés találat a Google listán, ha rákeresel erre a szóra? Az okok a jogszabályi környezetben keresendők. Sajnos, az elmúlt néhány évben olyan változások történtek ezen a téren, amelyek már nem teszik lehetővé a szabályos működési kereteket. Cikkünkben összefoglaljuk a lakáséttermek múltját és jelenét. Honnan ered a lakásétterem? Kubában a lakáséttermeknek különleges jelentőségük és történelmük van, és „paladar” néven ismertek. A paladar szó a spanyol „szájpadlás” jelentésű szóból ered, és a kubai lakáséttermek ezt a nevet egy népszerű brazil szappanopera (Vale Todo) révén kapták meg az 1990-es évek elején, amelyben a főszereplő egy ilyen otthoni éttermet vezetett. Kubában a Fidel Castro által vezetett időszakban imperialistának bélyegezték a magánéttermeket és államosították azokat. A kubaiak körében népszerű lett, hogy a saját otthonukban kezdtek el családtagjaiknak, ismerőseiknek főzni, különösen, hogyha valamilyen értékes alapanyaghoz jutottak a hiánygazdaságban. A 90-es évek elején megnyitották a turisták előtt Kubát és mivel nagyon kevés étterem volt az országban, amelyek kiszolgálhatták az idegenforgalmat, ezért a kormány engedélyezte a kis magánvállalkozásokat, köztük az otthoni éttermeket. Az első paladarok szigorú szabályok alá estek. Például korlátozták az ülőhelyek számát (gyakran maximum 12 fő), nem szolgálhattak fel „luxus” ételeket, mint a marhahús vagy a tenger gyümölcsei (ezeket az alapanyagokat az állami éttermeknek tartották fenn), és döntően családtagok működtethették ezeket az egységeket. A lakásétterem térhódítása A 2000-es években az internet és a közösségi média térnyerése felgyorsította a lakáséttermek terjedését világszerte, nagyon gyorsan a kulináris innováció és a közösségi élmény szinonimájává váltak. Ez a modell ideális platformot biztosított a feltörekvő séfeknek, hogy bemutassák tehetségüket anélkül, hogy drága éttermet kellene nyitniuk. A vendégek számára egyedi és intimitást nyújtó étkezési élményt kínálnak, eltérően a hagyományos éttermektől. Gyakran tematikus menüvel, különleges ételekkel és borpárosításokkal várják a résztvevőket, melyek egyedi kulturális vagy regionális ízeket képviselnek. Napjainkban a lakáséttermek a gasztronómiai turizmus fontos részévé váltak, és továbbra is növekvő népszerűségnek örvendenek. Lakásétterem Magyarországon Magyarországon az első lakáséttermet 2003-ban nyitották, utána egyre többen vették át ezt a modellt. A NÉBIH 2012-ben adta ki az Útmutató a vendéglátás és étkeztetés jó higiéniai gyakorlatához című kiadványát, melyben a lakáséttermeket is megemlítik és iránymutatást adtak a működtetésükhöz. Ebben megállapították, hogy a lakáséttermeket élelmiszeripari vállalkozásként kell kezelni és az ilyen intézményt működtető vállalkozásnak a tevékenységét be kell jelenteni az önkormányzathoz, illetve a NÉBIH külön engedélyét kell kérni a hivatalos működéshez. A probléma 2021-ben kezdődött, ahol két fontos változás történt. Megszűnt a külön engedélyeztetési-eljárás, illetve egy jogszabályban előírták, hogy a vendéglátó vállalkozásokat az önkormányzati nyilvántartásba vétel során be kell sorolni a 11-féle üzlettípus egyikébe. A jogalkotók viszont egy dologgal nem számoltak, a lakáséttermek létezésével, így ilyen kategória nincs a 11-féle üzlettípus között. Az elmúlt két évben két vállalkozással kerültünk kapcsolatba, akik lakásétteremként szerették volna tevékenységüket folytatni és a következő megoldhatatlan problémákba ütköztünk a hatóságokkal: Az adott önkormányzatok jelezték, hogy nem tudják ezt a vállalkozást üzlettípusba sorolni, mivel ez a kategória nem létezik, így részükre regisztrációvételt nem tudnak kiadni. Az önkormányzat arra hivatkozott, hogy a NÉBIH által 2012-ben kiadott útmutató nem jogszabály, így abban hiába szerepel a lakásétterem, ezt ők nem tudják elfogadni. Az Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatala hiába tart esetleg egy szemlét egy ilyen egységbe, mivel már nincs külön engedélyeztetési-eljárás, így nem tudnak a tevékenységhez hozzájárulni. Ha nincsen önkormányzati regisztrációba vétel, akkor a lakáséttermet üzemeltető cégek nem tudnak alkoholt számlára venni és azt a vendégeiknek értékesíteni. Szintén problémás a pénztárgép kezelés és az NTAK regisztráció is, mivel ezekhez is önkormányzati regisztráció szükséges. Megoldás lehet ebben az esetben, hogy a lakásétterem helyett a vállalkozás üzemeltetője étteremként regisztrálja a helyét, ahol egyébként egy lakásétteremhez hasonlóan állítja össze az étlapját és kis csoportos étkezéseket biztosít egy otthonosan kialakított vendégtérben. De ez viszont már további problémákat hoz magával. Vendéglátó funkciót lakás célú ingatlanba nem lehet bejelenteni, a rendeltetési mód váltás egy társasházban lévő ingatlan esetében szinte lehetetlen. Egy melegkonyhás vendéglátó egységnek tető felé kivezetett elszívórendszerének is lennie kell, ami szintén sok esetben kivitelezhetetlen egy lakás esetében, illetve rettentő nagy költséggel jár, amit nem biztos, hogy elbír egy ilyen kis vállalkozás. Éttermi melegkonyhás vendéglátás esetén ráadásul szakképzettséghez kötött a tevékenység. Hiába tűnne egy nagyon jó alternatívának a lakásétterem azoknak, akik ki akarják próbálni magukat „kicsiben”, de jelenleg a jogszabályi környezet nem partner ebben. Nem véletlen, hogy rengeteg zárt Facebook csoport létezik, ahol vacsoraesteket hirdetnek, de ez jelenleg a szürke zónában mozog. Nagyon reméljük, hogy a hatóságok előbb-utóbb észreveszik ezt az anomáliát és lesz valamilyen út az ilyen típusú vendéglátás legális működtetésére. Igény lenne rá.
2025 új szereplőt hozott a vendéglátóhelyek ellenőrzésében – Megalakult az NKFH
2025 új szereplőt hozott a vendéglátóhelyek ellenőrzésére. Nagyon sok hírportálon jelent meg a cikk, hogy átfogó ellenőrzést tartott az NKFH az egyik fővárosi piacon, ahol nemcsak kereskedelmi egységeket, hanem a vendéglátóhelyeket is ellenőrizték. A cikkekből kiderül, hogy ez az ellenőrzés nemcsak olyan hagyományos fogyasztóvédelmi szempontokat nézett, mint pl. az ártájékoztatás megfelelősége, hanem olyan tényezőket is néztek, amit hagyományosan az élelmiszerbiztonsági felügyelők vizsgálnak. Miket vizsgáltak az ellenőrzés során? A fogyasztók megfelelő tájékoztatását. Higiéniai feltételek megvalósulását. Az áruk minőségét. A termékek jelölését. A minőségmegőrzési időket. A termékek magyar nyelvű címkéinek meglétét. Nyomonkövethetőséget. Termékjelölések megfelelőségét. Mit kell tudni az új hivatalról? A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) 2016-ban megszűnt, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) 2025 januárjában alakult meg, amely a fogyasztók és a kereskedők közötti piaci egyensúly biztosítását tűzte ki célul. Az NKFH létrehozásával a kormány célja egy egységesebb és hatékonyabb fogyasztóvédelmi rendszer kialakítása. Főbb feladatai: A fogyasztók jogainak védelme, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítása és a termékbiztonság ellenőrzése. A kereskedelempolitika szakmai támogatása, a kereskedelmi tevékenység felügyelete és az élelmiszerbiztonság ellenőrzése. Kereskedelmi és fogyasztóvédelmi laborvizsgálatok végrehajtása. Az új hivatal folyamatos ellenőrzéseket fog végezni, tehát ha vendéglátóegységed van, a jövőben nemcsak az Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felügyelőinek látogatására számíthatsz, hanem hasonló ellenőrzéseket végezhet az NKFH is. A szigorúbb ellenőrzésektől azt várják, hogy a higiéniai feltételek betartatása és a nyomonkövethetőség biztosítása hozzájárul majd ahhoz, hogy a fogyasztók biztonságosabb és ellenőrzött minőségű termékekhez jussanak. A hivatal tájékoztatása szerint szezonális ellenőrzéseik is lesznek. A húsvéti időszakban a sonkák a gyümölcslevek és a gluténmentes termékek lesznek a fókuszban. Cikkünkhöz az információkat az NKFH weboldaláról gyűjtöttük, mely itt érhető el: nkfh.gov.hu.
