2025 új szereplőt hozott a vendéglátóhelyek ellenőrzésére. Nagyon sok hírportálon jelent meg a cikk, hogy átfogó ellenőrzést tartott az NKFH az egyik fővárosi piacon, ahol nemcsak kereskedelmi egységeket, hanem a vendéglátóhelyeket is ellenőrizték. A cikkekből kiderül, hogy ez az ellenőrzés nemcsak olyan hagyományos fogyasztóvédelmi szempontokat nézett, mint pl. az ártájékoztatás megfelelősége, hanem olyan tényezőket is néztek, amit hagyományosan az élelmiszerbiztonsági felügyelők vizsgálnak. Miket vizsgáltak az ellenőrzés során? A fogyasztók megfelelő tájékoztatását. Higiéniai feltételek megvalósulását. Az áruk minőségét. A termékek jelölését. A minőségmegőrzési időket. A termékek magyar nyelvű címkéinek meglétét. Nyomonkövethetőséget. Termékjelölések megfelelőségét. Mit kell tudni az új hivatalról? A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) 2016-ban megszűnt, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) 2025 januárjában alakult meg, amely a fogyasztók és a kereskedők közötti piaci egyensúly biztosítását tűzte ki célul. Az NKFH létrehozásával a kormány célja egy egységesebb és hatékonyabb fogyasztóvédelmi rendszer kialakítása. Főbb feladatai: A fogyasztók jogainak védelme, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítása és a termékbiztonság ellenőrzése. A kereskedelempolitika szakmai támogatása, a kereskedelmi tevékenység felügyelete és az élelmiszerbiztonság ellenőrzése. Kereskedelmi és fogyasztóvédelmi laborvizsgálatok végrehajtása. Az új hivatal folyamatos ellenőrzéseket fog végezni, tehát ha vendéglátóegységed van, a jövőben nemcsak az Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felügyelőinek látogatására számíthatsz, hanem hasonló ellenőrzéseket végezhet az NKFH is. A szigorúbb ellenőrzésektől azt várják, hogy a higiéniai feltételek betartatása és a nyomonkövethetőség biztosítása hozzájárul majd ahhoz, hogy a fogyasztók biztonságosabb és ellenőrzött minőségű termékekhez jussanak. A hivatal tájékoztatása szerint szezonális ellenőrzéseik is lesznek. A húsvéti időszakban a sonkák a gyümölcslevek és a gluténmentes termékek lesznek a fókuszban. Cikkünkhöz az információkat az NKFH weboldaláról gyűjtöttük, mely itt érhető el: nkfh.gov.hu.
Ezekre is figyelj, amikor megkötöd vendéglátóegységed bérleti szerződését
Miután megtalálod a legfontosabb szempontoknak megfelelő üzlethelyiséget vendéglátóegységed számára, akkor sok mindent érdemes szabályozni a tulajdonos és közted létrejött megállapodás során. Természetesen ebben jogász tud a legjobban segíteni neked, de összeszedtünk néhány szempontot, amit az üzletnyitások során tapasztaltunk az általános formai követelményeken felül. Milyen célra adják ki neked az üzlethelyiséget Az önkormányzati nyilvántartásba vétel során a hivatal dolgozói alaposan átvizsgálják a bérleti szerződést. Számukra az egyik legfontosabb információ, hogy a tulajdonos milyen céllal adja ki neked az üzlethelyiséget, hiszen ez alapján is ellenőrizni tudják, megfelelő-e erre a helyiség rendeltetése. Egyes budapesti, belső kerületi hivatalok még azt is megkövetelik, hogy ne csupán vendéglátás szerepeljen a dokumentumban, hanem a 11 fő üzlettípus kategória közül kiválasztott pontos megnevezés is. Amennyiben a vendéglátó termékek mellett egyéb termékeket is szeretnél árulni (pl. PET-palackos üdítő, vagy kulacs, logózott póló), akkor a kiskereskedelmet is érdemes feltüntetni a szerződésben, mert van olyan Önkormányzat, aki ezt is kéri nevesíteni. Négyzetméterek egyezése Az üzlet négyzetméterre vonatkozó adatait a legpontosabban kell feltüntetni, amihez a tulajdoni lap jó támpontot ad. Ha a hivatal eltérést talál a tulajdoni lapon, a bérleti szerződésben és a bejelentésben feltüntetett értékek között, visszadobja az ügyiratot tisztázás céljából, ezért fontos, hogy körültekintő legyél ezeknek az adatoknak a megadásakor. Ha az üzletben van engedéllyel rendelkező galéria, pince vagy az üzlethelyiséghez tartozó, de elkülönülő raktárhelyiség, akkor azok területeit bontásban kell megadni a négyzetméter kimutatásban. Hatályosság Amennyiben határozatlan időre szóló szerződést kötsz az üzlethelyiség tulajdonosával, akkor ez konkrétan legyen beleírva a dokumentumba, ne csak egy kezdődátum szerepeljen a papírokban. Lényegesen gyakoribb persze az a felállás, hogy határozott időre egyeznek meg a felek, amely igény esetén hosszabbítható. Több szereplő, hiányzó láncszem Figyelj arra, hogy ne legyen „hiányzó láncszem” a szerződéskötő és a tulajdonos között! Van olyan eset, hogy X magánszemély tulajdonolja az üzlethelyiséget, de ő papíron Y cégének bérbe adta ezt a helyiséget és Te, mint Z cég szeretnéd kivenni a helyet. Ebben az esetben nem lehet olyan, hogy csak az Y céggel kötsz szerződést, mert az X magánszemélynek is ki kell adnia egy nyilatkozatot, hogy hozzájárul a bérbeadáshoz. Ezt a kiegészítő nyilatkozatot minden esetben keresni fogja az önkormányzat az engedélyeztetés során. Hulladék kérdés Tisztáznotok kell már a legelején a tulajdonossal és a közös képviselővel, hogy mit tartalmaz a közös költség, és a bérleti szerződésben érdemes külön kiemelni a hulladékkezelés kérdését. Ha a hulladékelszállítást tartalmazza a közös költség, akkor ez legyen nevesítve a szerződésben is. Amennyiben a te céged köt szerződést a szakcéggel vagy szolgáltatóval, akkor készítsetek egy hulladékbefogadó nyilatkozatot arról, hogy a ház lehetőséget ad a kukád közös területen történő elhelyezésére. Ne maradjon le… Ha van elválaszthatatlan melléklete a szerződésnek, akkor azt is be kell majd nyújtani az engedélyeztetés folyamán! Amennyiben cég szerződik céggel, akkor ne felejtkezzetek el a bélyegzőkről! Amennyiben több aláírási jogosultsággal rendelkező tulajdonos van a cégen belül, akkor akinek az aláírása szerepel a szerződésen, annak legyen mellékelve az aláírási címpéldánya!
Vendéglátás célú üzlethelyiség keresése – 10+1 szempont, hogy a megfelelő bérleményt válaszd ki
Tudjuk, hogy sokan érzelmi alapokon hoznak döntést, amikor vendéglátás célú üzlethelyiséget keresnek. Azonban egy sor szempont van, amit érdemes figyelembe venned, mert őrületes jogi útvesztőbe és bitang nagy költségekbe verheted magad, ráadásul azt sem kizárt, hogy nem tudod engedélyeztetni a gasztrovállalkozásodat az adott lokáción. Cikkünkben összefoglaljuk azokat a szempontokat, amelyekkel az üzletnyitási tanácsadások és engedélyeztetések során találkoztunk. 1. Az üzlethelyiség rendeltetése nem megfelelő Az első és legfontosabb lépés, hogy tisztázni kell az üzlethelyiség rendeltetését. A legbiztosabb mankót a tulajdoni lap adja, mert sokszor maga az üzlethelyiség bérbeadója sincs tisztába az ingatlan pontos rendeltetésével. Kezdj el gyanakodni, ha korábban szuvenír bolt, utazási iroda vagy kozmetika volt az adott üzlethelyiségben. Vendéglátás tevékenységet kizárólag vendéglátás funkcióra alkalmas ingatlanba lehet bejelenteni! Ha nagyon szerelmes lettél az üzletbe, akkor sem kell elkeseredned, ha nem vendéglátás a jelenlegi rendeltetése, ugyanis egy építész tervező bevonásával, rendeltetési mód váltással alkalmassá teheted az üzlethelyiséget a tevékenységed engedélyeztetésére. Azonban ez jelentősen meghosszabbíthatja a vállalkozás kialakításra szánt időt, a költségekről pedig ne is beszéljünk! Ráadásul a több ponton is elhasalhat a projekt pl. a társasház lakóközössége nem egyezik bele, hogy vendéglátás legyen kialakítva az adott üzlethelyiségben. Ne feledkezz el arról, hogy egy új funkció magával hozhatja azt is, hogy parkolóhelyet kell megváltanod, ami kerületenként eltérő árazás mellett, sok milliós tételt jelenthet. 2. Nincs elég áram Ha egy pici kávézót nyitsz, akkor is szükséged lehet három fázisú áramra, hiszen a kétkaros kávégépek közül több 400 V áramot igényel. Ha eleve nem rendelkezik ipari árammal, vagy elegendő áramkapacitással az üzlethelyiség és mégis szeretnéd kivenni, akkor készülj fel az akár hónapokig tartó ügyintézésre az ELMŰ-vel. Sajnos ismerünk olyan történetet is, hogy az ELMŰ végül nem tudta bővíteni az áramot, mert egy frissen térkövezett területen lévő földkábelhez kellett volna hozzányúlni, amit nem vállaltak. Szintén probléma lehet, ha az árambővítés a társasház mérőóra cseréjét is magával hozza, mert ekkor a társasház hozzájárulása is kell az ügyhöz, és még jobban elnyúlhat a folyamat. 3. Lakóközösség Egy belvárosi társasház aljában található üzlethelyiség mindig nagyon csábító üzletnyitás szempontjából, azonban mindig legyen ott az a bizonyos vészcsengő: nem vagy egyedül ebben az épületben. A társasház lakóközösségének nagyobb beleszólása van az életedbe, mint gondolnád, és itt nemcsak a feljelentésekről beszélünk pl. hangos zene, vagy szagok tekintetében. A korábban említett rendeltetési mód váltásnál többségi szavazat dönt arról, hogy egyáltalán lehet-e a házban vendéglátó funkciójú üzlethelyiség. De a közös területeken (pl. belső udvar) kiépítendő gépészet (pl. külső klímaegység, elszívórendszer, légtechnika) esetén is szintén a lakók beleegyezése szükséges. 4. Illegális galéria Munkánk során számtalan olyan vendéglátó funkciójú üzletbe botlunk, amelynek alapterületét a korábbi bérlők praktikus galériával egészítették ki. Üzleti döntés szempontjából előnyös lehet egy ilyen helyiséget kibérelni, azonban ebben az estben erősen meg kell nyomnunk a vészcsengőt. Mára szinte nincs olyan budapesti belső kerületi önkormányzat, amely az engedélyeztetés során ne kérné be a galéria statikai megfelelőségét, ha nem látják azt a rendszerben. A tapasztalat azonban az, hogy az esetek nagy részében nem rendelkeznek megfelelő dokumentációval a galériák, tehát a korábbi üzemeltetők „csak úgy” felépítették. Természetesen kérhető statikai vélemény ezekre a szerkezetekre utólag is, de ez újabb időt és pénzt von el leendő vállalkozásodtól. 5. Nem megfelelő belmagasság A „hőskorban”, amikor a rendszerváltást követően mindenki vállalkozni kezdett, a vendéglátás területén is sikerült a pioníroknak hajmeresztő megoldásokat találni a fogyasztótér növelésére. Ilyenek az „illegális” galériák vagy más hozzáépítések, engedély nélkül beépített teraszok, amellyel helyet lehetett spórolni vagy plusz raktározási/leültetési kapacitásokat megoldani. Azonban ezek a megoldások gyakran engedély nélkül zajlottak, és egy új engedélyeztetési folyamatban kibukhatnak. Nem engedélyeztetett galéria építések esetén gyakori probléma, hogy a belmagasságot nem vették figyelembe, emiatt a TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzat) által meghatározott huzamos tartózkodásra szolgáló minimum belmagasságot (2,50 métert) a helyiség már nem éri el. A galéria statikai engedélyeztetése mellett a belmagasságra vonatkozó eltérési engedélyt is lehet kérni indokolt esetben az Építési Hivataltól, de mondanunk sem kell már, hogy ez újabb idő, pénz és még több idő és pénz. 6. 400 m2 feletti üzlethelyiség átalakítása engedély köteles Nagy területű üzlethelyiséget keresel a vendéglátásod számára? Akkor jó, ha tisztában vagy azzal, hogy 400 m2-nél nagyobb alapterületű üzlethelyiség esetében a belső átalakítást is kötelező dokumentálni az építésügyi hatóság felé. Tehát mielőtt elkezdenél falakat bontani és újakat felhúzni, az átalakítási munkálatok megkezdése előtt a hatóság hozzájárulását kell kérni. 7. Nincs lehetőség hulladéktárolásra Budapesten tilos a hulladékgyűjtő edényzeteket közterületen tárolni, ezért fontos, hogy a gasztrovállalkozásod számára biztosítva legyen pl. a társasház belső területén található elhelyezési lehetőség. Ennek két módja van: a közös költség tartalmazza legalább egy kuka elszállítását vagy te kötsz saját szerződést a hulladékos szolgáltatóval és megegyeztek a házzal, hogy befogadják a közös területükre a hulladéktároló edényzetedet. Bármelyik opció is merül fel, mindenképpen írásban legyen rögzítve a megállapodás! Sajnos hallottunk olyan ügyfélről, aki csak szóban állapodott meg a társasházzal, és egy vita következményeképpen kirakták a kukáját az utcára. Az egyetlen megoldásnak az maradt, hogy a fogyasztótér rovására belső kukatárolót kellett kialakítania a vendéglátó egységében. 8. Terasz létesítése nem lehetséges Ha a koncepciód szerves része a terasz létesítése, akkor mindenképpen érdeklődj a helyi önkormányzatnál, hogy az adott lokáción lehetséges-e és ha igen, milyen feltétele van. Bizonyos helyeken a járda mérete, máshol pedig helyi rendelet nem engedi a terasz létesítését. Azt minden esetben vedd figyelembe, hogy minden budapesti belső kerületben a teraszok éjszakai nyitvatartása korlátozva van. Általában 22 vagy 23 órakor be kell tessékelni a vendégeket a teraszról a lakók nyugalmának biztosítása érdekében. 9. Korlátozott éjszakai nyitvatartás Külön cikket szenteltünk az éjszakai nyitvatartásra vonatkozó témakörnek, hiszen a koncepció alakítás során a helyi előírások ismerete akár alapjaiban változtathatja meg a terveket. A nappali nyitvatartás jellemzően este 22, 23 vagy éjfélig tart (önkormányzata válogatja, meddig engedi), ezen túl csak bizonyos kitételek mellett lehet a vendéglátóegység nyitva. Egyes kerületek azonban olyan követelményeket támasztanak a vállalkozók felé, hogy ember legyen a talpán, aki teljesíteni tudja. Például a VII. kerületben csupán 200 vendéglátóegység lehet éjszaka is nyitva, ezeket az engedélyeket pedig évente meg kell újítani. Ha ezt elfelejted, visszavonják az engedélyedet és biztosan lesz a várólistán olyan, aki azonnal elfoglalja a helyedet. De hasonlóan nehéz eset a VI. kerület is, ahol például a lakók hozzájárulása szükséges, hogy éjszaka is
Gyerekmentes étterem nyitása – Helyzetelőny, vagy ok a népharagra?
Európában több országban elérhetőek felnőttbarát vendéglátó egységek, itthon még nagyon szűk az ilyen működést felvállalók köre, inkább csak a szállodaiparban van rá néhány példa. Van-e létjogosultsága gyerekmentes éttermet nyitni ma Magyarországon, ahol kizárólag a felnőtt vendégekre építik a szolgáltatást? Lenne-e igény dedikáltan ilyen típusú helyekre, vagy kommunikációban inkább jelentene több negatív visszhangot, mint amennyi pozitív reakciót? Egyáltalán jogosan merülhet-e fel az az igény, hogy felnőtt emberek gyerekzsivaj nélkül kapcsolódjanak ki egy vendéglátó egységben nem csak Valentin napon? A fenti kérdések akkor fogalmazódtak meg bennem, amikor egy esti pizzázás során meglepő szórakoztatásban volt részünk. Egy házaspár három és ötéves forma gyermekeikkel küzdött kitartóan, miközben az ételeinket vártuk. A gyerekek a második percben unták meg a magukkal hozott legót és egyéb játékokat, majd mindketten nyargalni kezdtek az asztalok között, hol az apuka, hol az anyuka loholt utánuk és próbálta normális mederbe terelni az eseményeket. Slusszpoénként a kisebbik a pult mögé a konyhába is beszaladt, ami sajnos balesetveszélyes. Ilyenkor a vendéglátós kevés eszközzel élhet, gyakorlatilag senki sem mert a gyerekekre szólni, a szülők láthatóan elvesztették a csatát, a vendégek pedig kényszeredett mosollyal az arcukon figyelték döbbenten az eseményeket. Legkevésbé lelkes a szomszéd asztalnál ülő fiatal pár volt, aki láthatóan romantikázni, beszélgetni szerettek volna, de ez gyakorlatilag lehetetlenné vált. Külföldön nem ritka, hogy éttermek csak a felnőtt, vagy 12 éven felüli vendégekre építik a vállalkozásukat, de Budapesten nem igazán lehet ilyen helyre bukkanni. Persze lehet foglalni egy fine dining étterembe, ahol az éttermi kínálatból adódóan feltehetően nem jut a vendégek eszébe gyerekkel érkezni. Az ilyen típusú helyek nyitása mellett szólhat, hogy egyelőre nagyon kevés hely van (én csak néhány szállodai vendéglátást találtam), ahol a kommunikáció a gyerekmentességre épülne, azaz feltehetően ki lehet tűnni egy ilyen szolgáltatással a helyek közül, és kifejezetten ráállni a romantikus vagy üzleti vacsorák, étkezések biztosítására, ahol a fő fókuszban az étel és kiszolgálás van, nyugodt és csendes légkörben. Egy ilyen típusú helyen nem kell számolni az extra gyerekes kérésekre, gyerekmenük biztosítására. Persze ellene szólhat, hogy a vendégkört korlátozza egy ilyen hely nyitása, nyilván egy agglomerációban nyitott étteremben, ahol döntően családokra építenek, nem lehet megengedni egy ilyen húzást, ennek inkább nagyvárosi környezetben lehet létjogosultsága. Az ilyen típusú helyek hiánya arra is utalhat, hogy a vendéglátósok nem merik bevállalni az ebből adódó esetleges negatív vendégértékeléseket, hiszen ez a téma igen heves indulatokat tud kiváltani a gyerekesek körében. Feltehetően a vendégek edukációja is hozzájárulhat ahhoz, hogy egy éttermi fogyasztás valóban vendégélmény legyen mindenki számára. Az elmúlt években olyan pozitív példa, ami például kutyás fronton történt. Azt tapasztalom, hogy a vendégek örülnek a lehetőségnek, hogy kutyával érkezhetnek egy helyre, és nem élnek vissza ezzel a helyzettel, hanem mindent megtesznek, hogy ne zavarjanak másokat és segítsék az étteremben dolgozók munkáját is. Ugyanígy a gyerekekkel étterembe járásnál is jó lenne, ha mindenki betartana egy alap etikettet. Akár az éttermek a kommunikációjukban is erősíthetnék ezeket a szabályokat, biztosítva mindenki számára a zavartalan étkezéseket.
EPR és termékdíj a vendéglátásban – Gyakran Ismételt Kérdések
A következő írásunkban összefoglaltuk a termékdíjjal és az EPR-díjjal kapcsolatos leggyakrabban felmerülő kérdéseket. Részletes cikkünket a témában pedig itt találod. Mi a helyzet a kávézókban az elviteles poharakkal? Van ezzel bármilyen teendő? A környezetvédelmi termékdíj megfizetésére a pohár gyártója, vagy első belföldi forgalomba hozója kötelezett. A vendéglátós számára sem nyilvántartási, sem díj fizetési kötelezettség nem merül fel. Ez a megállapítás kizárólag azokra a poharakra vonatkozik, ahol a vendéglátós helyben tölti meg a poharat az itallal, vagyis a csomagolóanyag csupán „közvetítő” elemként kerül be a kiszolgálásba. Melyek a házhozszállítást végző cégek kötelezettségei az egyszer használatos csomagolóanyagokkal kapcsolatban? Ha SUP műanyag termékbe, vagy helyben töltésre tervezett egyszer használatos csomagolószerbe csomagolsz, akkor nem vagy EPR-kötelezett, mert a gyártó fizet. Kivételt képeznek ez alól olyan speciális esetek, ha pl. díszcsomagolást készítesz a macaronjaid számára vagy speciális dobozba, pl. kalapdobozba rakod a tortát és nem a hagyományos tortadobozba. Grab&go hűtőbe helyezett előrecsomagolt ételek csomagolóanyagára milyen kötelezettségek vonatkoznak? A grab&go termékek jellemzően azonos csomagolószerekbe vannak csomaglva, mint a helyben tötlésre szánt termékek, így a csomagolószer gyártója vagy első belföldi forgalomba hozója fizeti meg az EPR-díjat és a vendéglátós számára nincs kötelezettség ezzel kapcsolatban. Mi történik, ha a vendéglátós pl. a narancslevet kis műanyag palackba tölti, de a vendég döntően ott fogyasztja el? 2024. január 1-től vezette be a MOHU a DRS visszaváltási rendszert, amely a Magyarországon gyártott maximum 3 literes fém, műanyag vagy üveg palackok kötelező visszaváltását írja elő. A palackok után nem EPR-díjat, hanem a DRS-díjat kell majd fizetni ezen a rendszeren keresztül a gyártónak. Mi a helyzet, ha a vendéglátó egység maga importálja a csomagolóanyagokat és nem magyarországi forgalmazón keresztül veszi meg? Külföldi csomagolóanyag beszerzése esetén a gasztrovállalkozást több díj is terheli: A beérkezett csomagolószer termékdíja, A lebontott csomagolás, amiben a csomagolószer érkezett (pl. fólia, kartondoboz, raklap) EPR-díja és környezetvédelmi termékdíja A felhasznált csomagolóanyag utáni EPR-díj (készletre vétel esetén a környezetvédelmi termékdíjat ilyenkor már nullásan kell negyedévente beadni a NAV felé) Ha a vendéglátós külső helyszínre visz ki egy rendezvényre szendvicseket, sütiket karton dobozban, ezzel mi a teendő? Ha a gasztrovállalkozás kiviszi és hulladékként a helyszínen hagyja: EPR-díj fizetési kötelezettsége van. (kartondobozok, egyéb edényzet) Ha kiviszi és a csomagolóanyagot visszaszedi, telephelyére szállítja: nincs díjfizetési kötelezettsége. Cukrászda az elviteles torta dobozzal, fagyis tégellyel hogyan járjon el? És amit helyben is egyszer használatos edényben lehet elfogyasztani? (pl. gesztenyepüré) A tortadoboz, a fagyis pohár vagy a gesztenyepüré csomagolása hasonló esetek, mint a korábban taglalt kávés papírpohár, vagyis a csomagolóanyag után a gyártó fizeti meg a termékdíjat. Cukrászda celofán tasakba kis kekszeket készít össze, amit elvitelre is meg lehet venni. Ilyenkor mit lehet tenni? A celofán értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy megtöltésre tervezett csomagolóanyagnak minősül, így a gyártó már megfizette utána az EPR díjat. A könyvelő el tudja-e készíteni az EPR bevallást? Elképzelhető, de érdemes egyeztetni ezzel kapcsolatban, mert ez a speciális terület nem feladata. Mivel a vendéglátás területén igen bonyolult ügymenetek is kialakulhatnak, érdemes inkább EPR szakértő segítségét kérni a bevallások elkészítésében. A válaszok összeállításában Varga Katalin, az EPR.hu Szakértők Kft. tanácsadója segített nekünk.
EPR a vendéglátásban – Figyelj, hogy kinek, mikor, mit fizetsz!
A környezetvédelemmel és hulladékgazdálkodással kapcsolatos kérdések 2023. és 2024. legfontosabb témái lettek a hazai gasztrovállalkozások körében. Ügyfeleinknél tapasztaljuk, hogy elég sok a bizonytalanság az ételek/italok csomagolásával kapcsolatban, nem mindenki van tisztában azzal, hogy milyen bevallási és fizetési kötelezettségei vannak. Januárban írtunk a környezetvédelmi felelősségvállalásról, most a sok hozzánk érkező kérdés alapján úgy döntöttünk, hogy a termékdíj és EPR kapcsán segítünk tisztábban látni. Cikkünk összeállításában az EPR.hu Szakértők Kft-hez fordultunk, és munkatársuk, Varga Katalin nyújtott szakmai segítséget nekünk. Mi a különbség a környezetvédelmi termékdíj és az EPR-díj között? Ahhoz, hogy megértsük, kinek, melyik díjjal kell kalkulálni, érdemes tisztázni az alapfogalmakat. A környezetvédelmi termékdíjat a tiszta, még fel nem használt csomagolószer értékesítése (gyártás) vagy importja után szükséges megfizetni, melyet leggyakrabban maga a magyarországi csomagolóanyag gyártó vagy importáló fizet meg (pl. tekercses fólia, nagy tételben vásárolt papírpohár). Az EPR, azaz a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése arra a cégre hárul, aki a tiszta csomagolóanyagba saját termékét becsomagolja és azzal együtt értékesíti a vevő részére (pl. termék logóval ellátott, előre becsomagolt süteményt állít elő a cukrász üzem). Ebben az esetben egy meghatározott adatokat tartalmazó nyilvántartást kell vezetni a csomagolószerek felhasználásról és negyedévente jelenteni kell a MOHU felé a felhasznált anyagokat. Elég egyszerűnek tűnik, de a vendéglátás területén akad számos kérdéses helyzet, ami miatt mélyebbre ástunk a témában. Hogyan kell kezelni a helyben fogyasztásra szánt étel és ital egyszer használatos edényzetét? Sok vendéglátóegység van, akiknek nincs lehetősége hagyományos, porcelán és üveg fogyasztói edényzetben feltálalni a termékeit a mosogatóhelyiség hiánya miatt (pl. apró kávézók, salátabárok). Jó hír azonban, hogy ezek az egyszerhasználatos edények (pl. kávés papírpohár, papírtányér szendvicsekhez vagy pizzaszelethez) nem klasszikus értelemben vett csomagolóanyagoknak számítanak, csupán egy „közvetítő eszköznek”, amely az étel és ital kiszolgálást segítik elő. Vagyis, ha kis kávézóként a fogyasztó előtt helyben fogyasztásra vagy elvitelre értékesíted a kávédat papírpohárban, akkor sem nyilvántartást nem kell vezetned a kiadott csomagolószerekről, sem EPR-kötelezettséged nem keletkezik, az a gyártót/első forglomba hozót terheli. Ugyanez vonatkozik a grab&go hűtőbe kihelyezett, általad előkészített és becsomagolt termékekre (pl. szendvicsekre, desszertekre vagy salátákra). Éttermek, bisztrók és kifőzdék esetén az ún. „doggy bag”, vagyis a vendég kérésére becsomagolt ételmaradékoknak szánt doboz, szintén ebbe a kategóriába esik. Mikor kell EPR-díjat fizetni a vendéglátósnak? Szinte alig van olyan eset, amikor a kiszállítást végző cégnek EPR-díj fizetési kötelezettsége keletkezne, mivel ezek a cégek leggyakrabban egyszer használatos csomagolószert, illetve SUP műanyag termékeket (pl. műanyag doboz tetővel) használnak. Ezeknél a csomagolószereknél a gyártó fizeti meg az EPR-díjat. Ennek oka, hogy itt szóba se jön a hulladék újrahasznosítása, mivel szennyeződnek az csomagolásra használt eszközök, így azok a kommunális hulladékba kerülnek. A pizzadoboz és a tortadoboz is ebbe a kategóriába tartozik, itt sem keletkezik a vendéglátósnak fizetési kötelezettsége. Vannak speciális esetek pl. a macaron díszdobozba, masnival átkötve díszdobozba kerül, illetve a torta csomagolása valami extrább (pl. „kalapdobozba” kerül) és nem a klasszikus tortadoboz. Ilyen esetben a vendéglátós olyan csomagolást képez, ami EPR kötelezettséget von maga után. Itt kell beszélnünk egy gyakori jelenségről. Többször hallottunk olyanról, hogy csomagolóanyag-forgalmazó nyilatkozatot kért SUP vagy egyszerhasználatos csomagolószerekkel kapcsolatosan a felhasználás céljáról, azért, hogy kibújjon a termékdíj megfizetése alól. Ezek a nyilatkozatok nem szabályosak, az ilyen típusú csomagolószerek esetebén bizonyos, hogy a kommunális hulladékban végzik, egyéb újrahasznosítás nélkül. Mi a helyzet az üveg és műanyag palackokkal? Az üveg és műanyag palackokra külön bekezdést szentelünk, ugyanis kakukktojásnak számítanak a csomagolóanyag terén. A palackok tekintetében ugyanis nem kell az EPR szerinti nyilvántartást vezetni vagy díjat fizetni utána, hanem a következő két lehetőség áll fent. A beszállítótól érkező, előre bepalackozott, általában 2,5 deciliteres üveg csomagolású üdítőitalok esetében a forgalmazó és a vendéglátós között belső szerződés jön létre, vagyis a forgalmazó elszállítja az üres göngyölegeket. Ebben az esetben a vendéglátósnak semmilyen kötelezettsége nincs. A vendéglátós által lepalackozott, műanyag vagy üveg palackra azonban a 2024. január 1-től érvénybe lépő DRS visszaváltási rendszer a mérvadó. Ez alapján a Magyarországon forgalomba kerülő fém, műanyag és üveg italcsomagok, maximum 3 literes kiszerelésig a visszaváltási rendszer részét kell képezniük, melyről cikkünk írásakor még nem tudunk túl sokat. Hogyan járjanak el a catering szolgáltatók az EPR szempontjából? A rendezvényi étkeztetés esetében két út lehetséges az EPR-t tekintve. Amennyiben csomagolóanyagban (pl. kartondobozban szendvics, pogácsa, desszert kiadagolva stb.) kiviszed a termékeket a catering kiszolgáláshoz, és a használt csomagolószert a rendezvény helyszínén hagyod, tehát nem te kezeled a hulladékot, akkor EPR-díj fizetésére vagy kötelezett. Nem vagy kötelezett viszont, ha SUP, esetleg a fogyasztó számára az értékesítés helyén megtöltésre tervezett csomagolószereket használsz. Amennyiben a rendezvény helyszínre kivitt csomagolóanyagot vissza is viszed a telephelyedre, akkor mentesülsz az EPR-díj fizetése alól. (Kvázi ez olyan, mintha a vendégek a te éttermed fogyasztóterében ettek-ittak volna.) Mi történik akkor, ha külföldről rendelsz csomagolóanyagot? Érdemes megfontolni a külföldi csomagolóanyag beszerzését, ugyanis a kötelezettségek megszaporodnak. Mivel a céged lesz az első forgalmazója a csomagolószernek Magyarországon, ezért a környezetvédelmi termékdíjat neked kell megfizetni, pluszban pedig a csomagolószer csomagolása (karton, fólia, raklap) után egyből EPR és környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni. Mindezek után a tényleges csomagolási tevékenység után is EPR-díjad keletkezik (ha a készletre vételkor a termékdíjat egyszer már kifizetted, akkor elegendő negyedévente nullás bevallást beadnod a NAV felé). Bár nem ide tartozik szervesen, de fontos megemlítenünk, hogy a külföldről rendelt sütőolaj is EPR-díj fizetésére kötelezett tétel, amelynek felhasználást pontosan nyilván kell tartani (pl. hány litert használtál fel étel alapanyagként, mert ez nem kötelezett díjfizetésre, és mennyit ételkészítésre, sütésre, mert ezt már érinti az EPR). EPR köteles csomagolóanyagom van, mi a további teendőm? A felhasznált EPR köteles csomagolóanyagaidról saját nyilvántartást kell vezetned, akár egy excel tábláztban, ennek nincs kötelező formátuma, de a következők legyenek benne: – körforgásos termék megnevezése – mennyisége (kg) – KF kódja A bevallás elkészítéséhez szükséged lesz OKIR és MOHU regisztrációra is. Az EPR bevallást negyedévente kell benyújtani, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig, a felület, amit használnod kell, az OKIR kapu. A beérkezett adatokat öt napon belül továbbítja az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) a MOHU felé. A beérkező adatok alapján a MOHU kiállítja a számlát, melyet 15 napon belül kell megfizetni Összefoglalás Az EPR-díj és a termékdíj témáját sok vendéglátóegység egy újabb nyűgnek éli meg. A cél, amit ez a rendszer szolgál nagyon fontos, hiszen a gasztrovállalkozások
Gluténmentes termékek az étterem választékában
Hogyan garantálhatod a gluténmentességet a vendéglátóegységedben? Az allergénekről már korábban írtunk, de érdemes külön foglalkozni a gluténmentes ételek készítésével. A legtöbb gasztrovállalkozó fejében nem teljesen tiszta, milyen követelményeknek kell megfelelni, ha valaki gluténmentes ételt állít elő vagy forgalmaz, pedig nagyon komolyan kell venni ezt az ételérzékenységet. A következő cikkben összegyűjtöttünk minden tudnivalót a témával kapcsolatban. Mi számít gluténmentes terméknek? Ahhoz, hogy megértsd, miért olyan fontos, hogy valóban gluténmentes legyen, amiről az étlapodon így nyilatkozol, érdemes kicsit megérteni a lisztérzékenységet, vagy cöliákiát. A cöliákia olyan autoimmun betegség, amely esetében a szervezet hibás válaszreakciót indít saját maga ellen és a vékonybélbolyhok pusztulásához vezet. Ezek a bolyhok segítenek a szervezet számára szükséges tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok felszívódásában, hiányukból adódóan súlyos betegségek alakulhatnak ki. A régen lisztérzékenységként használt fogalom nem pontos, hiszen nem konkrétan a liszt, hanem a kalászos gabonafélékben fellelhető glutén fehérjecsoport, a gliadin váltja ki az érzékenységet. A cöliákia súlyosságát tekintve nagyon széles skálán mozog: a legsúlyosabb eseteknél már a levegőben szálló gluténra is tünetek jelennek meg, de akad olyan is, aki évtizedekig nem is tud az érzékenységéről, mert nem okoz látható problémákat. A vendéglátás tekintetében azonban mindig a legsúlyosabb esetekre kell készülni, tehát nem veheted félvállról, ha egy vendég gluténmentes ételt kér tőled. Akkor is komolyan kell venned a témát, ha úgy ítéled meg, hogy sokan csak egy önként vállalt diéta részeként döntenek a glutén mellőzése mellett. A gluténmentes és csökkentett gluténtartalmú termékekre vonatkozó határértékeket a 828/2014/EU végrehajtási rendelet tartalmazza. Ez alapján a fogalmakat a következőképpen lehet használni. *Forrás: eteltcsakokosan.hu Fontos megjegyezni a fenti kifejezésekhez, hogy a gluténmentes kifejezés nem használható olyan termékekre, amelyek természetéből adódóan glutént nem tartalmaznak. Ilyenek például a saláták vagy natúr joghurtok. Lehet-e egyszerre gluténos és gluténmentes az étterem? Bármennyire is szeretnéd követni a trendeket, nem garantálhatod a gluténmentes ételeket, hogyha amúgy gluténos alapanyagokat tartasz. Hiába rendeled meg a gluténmentes süteményt, hogyha ugyanabban a vitrinben tárolod, ahol a hagyományos süteményeket és ugyanazzal a szedővel adod ki a vendég tányérjára. Nehéz elképzelni egy pizzériát, ahol mindenütt száll a liszt és egymás mellett készül a gluténos és gluténmentes pizza. A termék gluténnal történő keresztszennyeződését így nem tudod kizárni. Ha az étlapon hangsúlyozni szeretnéd, hogy bizonyos ételeid glutén hozzáadása nélkül készültek, akkor ezt így is kell kommunikálnod a vendég felé, hogy a termék a hozzáadott glutént nem tartalmaz, de gluténos konyhában készült. Így a vendég eldöntheti, hogy a saját diétájába ez belefér és rendel a termékből, a valóban gluténérzékenyek számára pedig nem fogsz zsákbamacskát árulni és őszinte lesz a kommunikációd. Amennyiben mégis azt tervezed, hogy a választékodban kiemelt helyet kapnak a gluténmentes termékek, akkor ennek megfelelően kell a konyhát kialakítanod, ahol ezek készülnek. A legjobb persze, hogyha domináns nálad a gluténmentes ételek készítése, ha teljesen erre az útra térsz át és nem is tartasz olyan alapanyagot, ami glutént tartalmaz. A vendéglátós nem döntheti el, hogy valaki valóban érzékeny vagy pusztán saját diétát követ. Aki valóban érzékeny, annak egyetlen morzsa is életveszélyes lehet, ezért nagy a vendéglátóson a felelősség. Rengeteg bejelentés, panasz érkezik a NÉBIH-hez ebben a témában, hiszen sokan érintettek. Mindenképpen érdemes nagy hangsúlyt fektetni a dolgozók edukációjára, hogy minél szélesebb körben megértsék a téma fontosságát.
Környezetvédelmi felelősségbiztosítás a vendéglátásban 2024 januárjától
Múlt év végén találkoztunk először a környezetvédelmi felelősségbiztosítás fogalmával. Január elején rengeteg kérdés érkezett ezzel kapcsolatban, ami megerősített minket abban, hogy ideje összefoglalnunk, mit tudunk erről az új kötelezettségről. Kiket érint a vendéglátásban? Milyen nagyságrendet kell kalkulálni erre a biztosítási formára? Cikkünkben leírjuk a január eleji tapasztalatokat. Mi ez az új biztosítási forma? A 2024.01.01-től hatályba lépő 271/2023. (VI. 29.) Korm. rendelet alapján a gazdálkodó szervezeteknek, akik hulladékot termelnek vagy kezelnek, fel kell készülniük az ebből a tevékenységből adódó, előre nem látható környezeti károk felszámolására, ezért környezetvédelmi felelősségbiztosítást kell kötniük valamelyik biztosító társaságnál. Természetesen nem mindegy a tevékenység jellege, hiszen vannak vállalkozások, akik veszélyes hulladékokat is kezelnek vagy termelnek működésük során (pl. autószerelő műhelyben keletkező fáradt olaj veszélyes hulladéknak számít). Nyilván ők sokkal nagyobb környezetkárosítást is jelenthetnek. A vendéglátás ilyen szempontból egyszerűbb, hiszen a működés során sütőolaj, élelmiszer eredetű, illetve kommunális hulladék keletkezhet a profiltól függően, melyek nem veszélyes hulladékok. Kétségtelen azonban, hogy nem kevés hulladékot termel egy-egy ilyen cég, ezért a rendelet a gasztrovállalkozásokra is vonatkozik. Amennyiben éves szinten 2000 kg-ot meghaladja a tevékenység során termelt hulladék mennyisége, akkor kötelező a biztosítás. Kikre vonatkozik a környezetvédelmi felelősségbiztosítás a vendéglátásban? Nem tudunk elképzelni olyan gasztrovállalkozást, ahol ne keletkezne minimum évi 2000 kg hulladék. Könnyű belegondolni, hogy ha csak hetente egyszer szállíttatod el az 1 db 240 literes kukádat, melybe kb. 40 kg hulladék fér bele, akkor már eléred a rendeletben meghatározott számot. Ez gyakorlatilag egy háztartásban is könnyen összejöhet egy év alatt. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogyha büfét, kávézót, cukrászdát, pékséget vagy éttermet üzemeltetsz, akkor neked is fel kell keresned az alkuszodat vagy a biztosítódat. Milyen biztosítási összegre kell számítani egy kávézó vagy egy étterem esetén? Vendéglátóhelyeket és egy biztosításokkal foglalkozó vezető tanácsadót is megkérdeztünk, hogy milyen nagyságrendre kell számítanod, ha egy ilyen biztosítást kötnél. A cikkünkben szereplő adatok tájékoztató jellegűek, melyeket az általunk tapasztaltak alapján állítottunk össze. Ha gasztrovállalkozásod van, fordulj pontos árajánlatért a biztosítótársaságokhoz vagy a biztosítási szakemberhez. Érdemes több helyről ajánlatot kérned, mert tapasztalataink szerint elég nagy különbségek lehetnek az éves díjak között. Ha egyéb témákban is szükséged van komplex üzletnyitási vagy üzletvezetési tanácsadásra, fordulj hozzánk bizalommal! Kép forrás: Freepik
Milyen végzettség szükséges büfé és étterem nyitáshoz 2024-ben?
A tavalyi évben rengeteg megkeresést kaptunk arra vonatkozóan, hogy milyen végzettséggel lehet vendéglátóegységet üzemeltetni. Különösen a büfé népszerű bejelentési forma, ami kínálatát tekintve„határeset” a gasztrovállalkozások között, ezért sokakat foglalkoztat a végzettséggel kapcsolatos kérdés. Az alábbiakban összefoglaltuk, hogy milyen végzettséggel lehet elindítani egy büfét és mi szükséges egy komolyabb étterem üzemeltetéséhez 2024-ben. Milyen végzettségek szükségesek étterem nyitásához? Egy étterem esetén elkerülhetetlen a szakképzett munkaerő felvétele. A 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet összefoglalja, mely végzettségekkel lehet ételt és italt készíteni, illetve értékesíteni. Könnyebbséget jelent, hogy nem szükséges minden dolgozónak szakképzett munkerőnek lenni, elegendő, ha műszakonként egy szakképesítéssel rendelkező dolgozó felügyeli a többiek munkáját. Meleg és hideg ételek, italok készítéséhez a jogszabályban felsorolt végzettségek: Meleg és hideg ételek, cukrászati készítmények, sütemények, fagylalt, italok kiszolgálásához a jogszabályban felsorolt végzettségek: Természetesen a korábban, más megnevezéssel megszerzett szakmák is elfogadhatók, amelynek listája korábbi cikkünkben megtalálható. Kell-e végzettség büfé nyitásához? A büfé mindig is érdekes kivétel volt vendéglátóegységek között, ugyanis ez az a bejelentési forma, amelyhez sem étel-, italkészítés, sem értékesítés szempontjából nem szükséges végzettség a rendelet szerint. De kizárólag akkor, hogyha a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 28. § b) pontjában meghatározott termékek szerepelnek az étlapon: Büfétermékek: a forgalmazás helyén előállított A fentiektől eltérő, komplexebb ételeket és italokat előállító gasztrovállalkozások már a melegkonyhás büfé kategóriába sorolhatók, tehát szükségesek a korábban taglalt végzettségek. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni az üzletkör besorolásokat. Értelemszerűen, ha valaki étteremként jelöli meg a vállalkozását, akkor az arra vonatkozó végzettséget kell teljesítenie. Tehát, ha végzettség nélkül szeretne valaki nyitni, akkor a büfé kategóriát kell választani és a választékban nem túllépni a büfétermék kategóriát. Amennyiben az üzletnyitásban, üzlet kialakításban, adminisztrációs folyamatokban segítséget tudunk nyújtani, akkor telefonon vagy az árajánlatkérő űrlapon várjuk a megkeresést!
NTAK és MOHU: városi legendák és a valóság
A VOSZ Fókuszban a vendéglátás szakmai konferenciáján voltunk, ahol a vendéglátást érintő két nagy témakörről is tartottak tájékoztatót: az NTAK adatszolgáltatásról és a MOHU regisztrációról. A találkozó kapcsán összeszedtük a legfontosabb információkat, amelyek érintik a gasztrovállalkozásokat. NTAK adatszolgáltatás: nem mindenkinek kell július 1-től adatot szolgáltatni Talán az egyik legégetőbb téma, hogy mely vendéglátó egységeknek szükséges 2023. július 1-től adatot szolgáltatnia az NTAK rendszerben. A Magyar Turisztikai Ügynökség javaslatára az alábbiakban módosulna az adatszolgáltatási kötelezettség: Mi számít ebben az esetben nettó árbevételnek? NTAK beküldendő adatok és kategorizálási segédlet Sok kérdést vetett fel, hogy mégis mit és hogyan kell beküldeni az NTAK részére. Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy az NTAK csupán statisztikai adatokat gyűjt, sem készletkezelést, sem receptúrát, sem munkaidő nyilvántartást, sem pedig a vendégek személyes adatait nem kéri el. Az adatokat NTAK adatküldésre alkalmas vendéglátó szoftverrel lehet elküldeni. Ha a vendéglátóegység nem rendelkezik ilyen szoftverrel, akkor igénybe vehetjük az ingyenes Vendégem szoftvert. Hogy hogyan kell bekategorizálni a szoftverben a vendéglátós termékeket? Az alábbiakban letölthető hozzá egy részletes segédlet. MOHU: kommunális hulladék termelés esetében nem kell regisztrálni A találkozón megerősítették, hogy a vendéglátó egységeknek kötelező a regisztráció, amennyiben közvetlen szerződésük van hulladékelszállító cégekkel. Amennyiben a vendéglátóegység befogadó épülete (pl. társasház, irodaház) külön megállapodással vagy a bérleti szerződés keretei között befogadja az üzlet hulladékát és saját hatáskörben intézi az elszállítását, akkor a regisztráció nem szükséges. A regisztráció kizárólag a szelektív hulladékgyűjtésre, a sütőolaj és a moslék elszállítására vonatkozik, a kommunális hulladékra azonban nem. Ha részletesebben szeretnél tájékozódni az NTAK és a MOHU kapcsán, akkor a VOSZ teljes előadása visszanézhető az alábbi felvételen.
