Kevés olyan gasztronómiával kapcsolatos kifejezés van, ami ennyire megmozgatná az embereket, mint a lakásétterem. De elgondolkoztál már azon, hogy miért van olyan kevés találat a Google listán, ha rákeresel erre a szóra? Az okok a jogszabályi környezetben keresendők. Sajnos, az elmúlt néhány évben olyan változások történtek ezen a téren, amelyek már nem teszik lehetővé a szabályos működési kereteket. Cikkünkben összefoglaljuk a lakáséttermek múltját és jelenét.

Honnan ered a lakásétterem?

Kubában a lakáséttermeknek különleges jelentőségük és történelmük van, és „paladar” néven ismertek. A paladar szó a spanyol „szájpadlás” jelentésű szóból ered, és a kubai lakáséttermek ezt a nevet egy népszerű brazil szappanopera (Vale Todo) révén kapták meg az 1990-es évek elején, amelyben a főszereplő egy ilyen otthoni éttermet vezetett.

Kubában a Fidel Castro által vezetett időszakban imperialistának bélyegezték a magánéttermeket és államosították azokat. A kubaiak körében népszerű lett, hogy a saját otthonukban kezdtek el családtagjaiknak, ismerőseiknek főzni, különösen, hogyha valamilyen értékes alapanyaghoz jutottak a hiánygazdaságban. A 90-es évek elején megnyitották a turisták előtt Kubát és mivel nagyon kevés étterem volt az országban, amelyek kiszolgálhatták az idegenforgalmat, ezért a kormány engedélyezte a kis magánvállalkozásokat, köztük az otthoni éttermeket.

Az első paladarok szigorú szabályok alá estek. Például korlátozták az ülőhelyek számát (gyakran maximum 12 fő), nem szolgálhattak fel „luxus” ételeket, mint a marhahús vagy a tenger gyümölcsei (ezeket az alapanyagokat az állami éttermeknek tartották fenn), és döntően családtagok működtethették ezeket az egységeket.

A lakásétterem térhódítása

A 2000-es években az internet és a közösségi média térnyerése felgyorsította a lakáséttermek terjedését világszerte, nagyon gyorsan a kulináris innováció és a közösségi élmény szinonimájává váltak. Ez a modell ideális platformot biztosított a feltörekvő séfeknek, hogy bemutassák tehetségüket anélkül, hogy drága éttermet kellene nyitniuk. A vendégek számára egyedi és intimitást nyújtó étkezési élményt kínálnak, eltérően a hagyományos éttermektől. Gyakran tematikus menüvel, különleges ételekkel és borpárosításokkal várják a résztvevőket, melyek egyedi kulturális vagy regionális ízeket képviselnek. Napjainkban a lakáséttermek a gasztronómiai turizmus fontos részévé váltak, és továbbra is növekvő népszerűségnek örvendenek.

Lakásétterem Magyarországon

Magyarországon az első lakáséttermet 2003-ban nyitották, utána egyre többen vették át ezt a modellt. A NÉBIH 2012-ben adta ki az Útmutató a vendéglátás és étkeztetés jó higiéniai gyakorlatához című kiadványát, melyben a lakáséttermeket is megemlítik és iránymutatást adtak a működtetésükhöz. Ebben megállapították, hogy a lakáséttermeket élelmiszeripari vállalkozásként kell kezelni és az ilyen intézményt működtető vállalkozásnak a tevékenységét be kell jelenteni az önkormányzathoz, illetve a NÉBIH külön engedélyét kell kérni a hivatalos működéshez.

A probléma 2021-ben kezdődött, ahol két fontos változás történt. Megszűnt a külön engedélyeztetési-eljárás, illetve egy jogszabályban előírták, hogy a vendéglátó vállalkozásokat az önkormányzati nyilvántartásba vétel során be kell sorolni a 11-féle üzlettípus egyikébe. A jogalkotók viszont egy dologgal nem számoltak, a lakáséttermek létezésével, így ilyen kategória nincs a 11-féle üzlettípus között. Az elmúlt két évben két vállalkozással kerültünk kapcsolatba, akik lakásétteremként szerették volna tevékenységüket folytatni és a következő megoldhatatlan problémákba ütköztünk a hatóságokkal:

• Az adott önkormányzatok jelezték, hogy nem tudják ezt a vállalkozást üzlettípusba sorolni, mivel ez a kategória nem létezik, így részükre regisztrációvételt nem tudnak kiadni.
• Az önkormányzat arra hivatkozott, hogy a NÉBIH által 2012-ben kiadott útmutató nem jogszabály, így abban hiába szerepel a lakásétterem, ezt ők nem tudják elfogadni.
• Az Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatala hiába tart esetleg egy szemlét egy ilyen egységbe, mivel már nincs külön engedélyeztetési-eljárás, így nem tudnak a tevékenységhez hozzájárulni.
• Ha nincsen önkormányzati regisztrációba vétel, akkor a lakáséttermet üzemeltető cégek nem tudnak alkoholt számlára venni és azt a vendégeiknek értékesíteni.
• Szintén problémás a pénztárgép kezelés és az NTAK regisztráció is, mivel ezekhez is önkormányzati regisztráció szükséges.

Megoldás lehet ebben az esetben, hogy a lakásétterem helyett a vállalkozás üzemeltetője étteremként regisztrálja a helyét, ahol egyébként egy lakásétteremhez hasonlóan állítja össze az étlapját és kis csoportos étkezéseket biztosít egy otthonosan kialakított vendégtérben. De ez viszont már további problémákat hoz magával. Vendéglátó funkciót lakás célú ingatlanba nem lehet bejelenteni, a rendeltetési mód váltás egy társasházban lévő ingatlan esetében szinte lehetetlen. Egy melegkonyhás vendéglátó egységnek tető felé kivezetett elszívórendszerének is lennie kell, ami szintén sok esetben kivitelezhetetlen egy lakás esetében, illetve rettentő nagy költséggel jár, amit nem biztos, hogy elbír egy ilyen kis vállalkozás. Éttermi melegkonyhás vendéglátás esetén ráadásul szakképzettséghez kötött a tevékenység.

Hiába tűnne egy nagyon jó alternatívának a lakásétterem azoknak, akik ki akarják próbálni magukat „kicsiben”, de jelenleg a jogszabályi környezet nem partner ebben. Nem véletlen, hogy rengeteg zárt Facebook csoport létezik, ahol vacsoraesteket hirdetnek, de ez jelenleg a szürke zónában mozog. Nagyon reméljük, hogy a hatóságok előbb-utóbb észreveszik ezt az anomáliát és lesz valamilyen út az ilyen típusú vendéglátás legális működtetésére.

Igény lenne rá.