A következő írásunkban összefoglaltuk a termékdíjjal és az EPR-díjjal kapcsolatos leggyakrabban felmerülő kérdéseket. Részletes cikkünket a témában pedig itt találod. Mi a helyzet a kávézókban az elviteles poharakkal? Van ezzel bármilyen teendő? A környezetvédelmi termékdíj megfizetésére a pohár gyártója, vagy első belföldi forgalomba hozója kötelezett. A vendéglátós számára sem nyilvántartási, sem díj fizetési kötelezettség nem merül fel. Ez a megállapítás kizárólag azokra a poharakra vonatkozik, ahol a vendéglátós helyben tölti meg a poharat az itallal, vagyis a csomagolóanyag csupán „közvetítő” elemként kerül be a kiszolgálásba. Melyek a házhozszállítást végző cégek kötelezettségei az egyszer használatos csomagolóanyagokkal kapcsolatban? Ha SUP műanyag termékbe, vagy helyben töltésre tervezett egyszer használatos csomagolószerbe csomagolsz, akkor nem vagy EPR-kötelezett, mert a gyártó fizet. Kivételt képeznek ez alól olyan speciális esetek, ha pl. díszcsomagolást készítesz a macaronjaid számára vagy speciális dobozba, pl. kalapdobozba rakod a tortát és nem a hagyományos tortadobozba. Grab&go hűtőbe helyezett előrecsomagolt ételek csomagolóanyagára milyen kötelezettségek vonatkoznak? A grab&go termékek jellemzően azonos csomagolószerekbe vannak csomaglva, mint a helyben tötlésre szánt termékek, így a csomagolószer gyártója vagy első belföldi forgalomba hozója fizeti meg az EPR-díjat és a vendéglátós számára nincs kötelezettség ezzel kapcsolatban. Mi történik, ha a vendéglátós pl. a narancslevet kis műanyag palackba tölti, de a vendég döntően ott fogyasztja el? 2024. január 1-től vezette be a MOHU a DRS visszaváltási rendszert, amely a Magyarországon gyártott maximum 3 literes fém, műanyag vagy üveg palackok kötelező visszaváltását írja elő. A palackok után nem EPR-díjat, hanem a DRS-díjat kell majd fizetni ezen a rendszeren keresztül a gyártónak. Mi a helyzet, ha a vendéglátó egység maga importálja a csomagolóanyagokat és nem magyarországi forgalmazón keresztül veszi meg? Külföldi csomagolóanyag beszerzése esetén a gasztrovállalkozást több díj is terheli: A beérkezett csomagolószer termékdíja, A lebontott csomagolás, amiben a csomagolószer érkezett (pl. fólia, kartondoboz, raklap) EPR-díja és környezetvédelmi termékdíja A felhasznált csomagolóanyag utáni EPR-díj (készletre vétel esetén a környezetvédelmi termékdíjat ilyenkor már nullásan kell negyedévente beadni a NAV felé) Ha a vendéglátós külső helyszínre visz ki egy rendezvényre szendvicseket, sütiket karton dobozban, ezzel mi a teendő? Ha a gasztrovállalkozás kiviszi és hulladékként a helyszínen hagyja: EPR-díj fizetési kötelezettsége van. (kartondobozok, egyéb edényzet) Ha kiviszi és a csomagolóanyagot visszaszedi, telephelyére szállítja: nincs díjfizetési kötelezettsége. Cukrászda az elviteles torta dobozzal, fagyis tégellyel hogyan járjon el? És amit helyben is egyszer használatos edényben lehet elfogyasztani? (pl. gesztenyepüré) A tortadoboz, a fagyis pohár vagy a gesztenyepüré csomagolása hasonló esetek, mint a korábban taglalt kávés papírpohár, vagyis a csomagolóanyag után a gyártó fizeti meg a termékdíjat. Cukrászda celofán tasakba kis kekszeket készít össze, amit elvitelre is meg lehet venni. Ilyenkor mit lehet tenni? A celofán értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy megtöltésre tervezett csomagolóanyagnak minősül, így a gyártó már megfizette utána az EPR díjat. A könyvelő el tudja-e készíteni az EPR bevallást? Elképzelhető, de érdemes egyeztetni ezzel kapcsolatban, mert ez a speciális terület nem feladata. Mivel a vendéglátás területén igen bonyolult ügymenetek is kialakulhatnak, érdemes inkább EPR szakértő segítségét kérni a bevallások elkészítésében. A válaszok összeállításában Varga Katalin, az EPR.hu Szakértők Kft. tanácsadója segített nekünk.
EPR a vendéglátásban – Figyelj, hogy kinek, mikor, mit fizetsz!
A környezetvédelemmel és hulladékgazdálkodással kapcsolatos kérdések 2023. és 2024. legfontosabb témái lettek a hazai gasztrovállalkozások körében. Ügyfeleinknél tapasztaljuk, hogy elég sok a bizonytalanság az ételek/italok csomagolásával kapcsolatban, nem mindenki van tisztában azzal, hogy milyen bevallási és fizetési kötelezettségei vannak. Januárban írtunk a környezetvédelmi felelősségvállalásról, most a sok hozzánk érkező kérdés alapján úgy döntöttünk, hogy a termékdíj és EPR kapcsán segítünk tisztábban látni. Cikkünk összeállításában az EPR.hu Szakértők Kft-hez fordultunk, és munkatársuk, Varga Katalin nyújtott szakmai segítséget nekünk. Mi a különbség a környezetvédelmi termékdíj és az EPR-díj között? Ahhoz, hogy megértsük, kinek, melyik díjjal kell kalkulálni, érdemes tisztázni az alapfogalmakat. A környezetvédelmi termékdíjat a tiszta, még fel nem használt csomagolószer értékesítése (gyártás) vagy importja után szükséges megfizetni, melyet leggyakrabban maga a magyarországi csomagolóanyag gyártó vagy importáló fizet meg (pl. tekercses fólia, nagy tételben vásárolt papírpohár). Az EPR, azaz a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése arra a cégre hárul, aki a tiszta csomagolóanyagba saját termékét becsomagolja és azzal együtt értékesíti a vevő részére (pl. termék logóval ellátott, előre becsomagolt süteményt állít elő a cukrász üzem). Ebben az esetben egy meghatározott adatokat tartalmazó nyilvántartást kell vezetni a csomagolószerek felhasználásról és negyedévente jelenteni kell a MOHU felé a felhasznált anyagokat. Elég egyszerűnek tűnik, de a vendéglátás területén akad számos kérdéses helyzet, ami miatt mélyebbre ástunk a témában. Hogyan kell kezelni a helyben fogyasztásra szánt étel és ital egyszer használatos edényzetét? Sok vendéglátóegység van, akiknek nincs lehetősége hagyományos, porcelán és üveg fogyasztói edényzetben feltálalni a termékeit a mosogatóhelyiség hiánya miatt (pl. apró kávézók, salátabárok). Jó hír azonban, hogy ezek az egyszerhasználatos edények (pl. kávés papírpohár, papírtányér szendvicsekhez vagy pizzaszelethez) nem klasszikus értelemben vett csomagolóanyagoknak számítanak, csupán egy „közvetítő eszköznek”, amely az étel és ital kiszolgálást segítik elő. Vagyis, ha kis kávézóként a fogyasztó előtt helyben fogyasztásra vagy elvitelre értékesíted a kávédat papírpohárban, akkor sem nyilvántartást nem kell vezetned a kiadott csomagolószerekről, sem EPR-kötelezettséged nem keletkezik, az a gyártót/első forglomba hozót terheli. Ugyanez vonatkozik a grab&go hűtőbe kihelyezett, általad előkészített és becsomagolt termékekre (pl. szendvicsekre, desszertekre vagy salátákra). Éttermek, bisztrók és kifőzdék esetén az ún. „doggy bag”, vagyis a vendég kérésére becsomagolt ételmaradékoknak szánt doboz, szintén ebbe a kategóriába esik. Mikor kell EPR-díjat fizetni a vendéglátósnak? Szinte alig van olyan eset, amikor a kiszállítást végző cégnek EPR-díj fizetési kötelezettsége keletkezne, mivel ezek a cégek leggyakrabban egyszer használatos csomagolószert, illetve SUP műanyag termékeket (pl. műanyag doboz tetővel) használnak. Ezeknél a csomagolószereknél a gyártó fizeti meg az EPR-díjat. Ennek oka, hogy itt szóba se jön a hulladék újrahasznosítása, mivel szennyeződnek az csomagolásra használt eszközök, így azok a kommunális hulladékba kerülnek. A pizzadoboz és a tortadoboz is ebbe a kategóriába tartozik, itt sem keletkezik a vendéglátósnak fizetési kötelezettsége. Vannak speciális esetek pl. a macaron díszdobozba, masnival átkötve díszdobozba kerül, illetve a torta csomagolása valami extrább (pl. „kalapdobozba” kerül) és nem a klasszikus tortadoboz. Ilyen esetben a vendéglátós olyan csomagolást képez, ami EPR kötelezettséget von maga után. Itt kell beszélnünk egy gyakori jelenségről. Többször hallottunk olyanról, hogy csomagolóanyag-forgalmazó nyilatkozatot kért SUP vagy egyszerhasználatos csomagolószerekkel kapcsolatosan a felhasználás céljáról, azért, hogy kibújjon a termékdíj megfizetése alól. Ezek a nyilatkozatok nem szabályosak, az ilyen típusú csomagolószerek esetebén bizonyos, hogy a kommunális hulladékban végzik, egyéb újrahasznosítás nélkül. Mi a helyzet az üveg és műanyag palackokkal? Az üveg és műanyag palackokra külön bekezdést szentelünk, ugyanis kakukktojásnak számítanak a csomagolóanyag terén. A palackok tekintetében ugyanis nem kell az EPR szerinti nyilvántartást vezetni vagy díjat fizetni utána, hanem a következő két lehetőség áll fent. A beszállítótól érkező, előre bepalackozott, általában 2,5 deciliteres üveg csomagolású üdítőitalok esetében a forgalmazó és a vendéglátós között belső szerződés jön létre, vagyis a forgalmazó elszállítja az üres göngyölegeket. Ebben az esetben a vendéglátósnak semmilyen kötelezettsége nincs. A vendéglátós által lepalackozott, műanyag vagy üveg palackra azonban a 2024. január 1-től érvénybe lépő DRS visszaváltási rendszer a mérvadó. Ez alapján a Magyarországon forgalomba kerülő fém, műanyag és üveg italcsomagok, maximum 3 literes kiszerelésig a visszaváltási rendszer részét kell képezniük, melyről cikkünk írásakor még nem tudunk túl sokat. Hogyan járjanak el a catering szolgáltatók az EPR szempontjából? A rendezvényi étkeztetés esetében két út lehetséges az EPR-t tekintve. Amennyiben csomagolóanyagban (pl. kartondobozban szendvics, pogácsa, desszert kiadagolva stb.) kiviszed a termékeket a catering kiszolgáláshoz, és a használt csomagolószert a rendezvény helyszínén hagyod, tehát nem te kezeled a hulladékot, akkor EPR-díj fizetésére vagy kötelezett. Nem vagy kötelezett viszont, ha SUP, esetleg a fogyasztó számára az értékesítés helyén megtöltésre tervezett csomagolószereket használsz. Amennyiben a rendezvény helyszínre kivitt csomagolóanyagot vissza is viszed a telephelyedre, akkor mentesülsz az EPR-díj fizetése alól. (Kvázi ez olyan, mintha a vendégek a te éttermed fogyasztóterében ettek-ittak volna.) Mi történik akkor, ha külföldről rendelsz csomagolóanyagot? Érdemes megfontolni a külföldi csomagolóanyag beszerzését, ugyanis a kötelezettségek megszaporodnak. Mivel a céged lesz az első forgalmazója a csomagolószernek Magyarországon, ezért a környezetvédelmi termékdíjat neked kell megfizetni, pluszban pedig a csomagolószer csomagolása (karton, fólia, raklap) után egyből EPR és környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni. Mindezek után a tényleges csomagolási tevékenység után is EPR-díjad keletkezik (ha a készletre vételkor a termékdíjat egyszer már kifizetted, akkor elegendő negyedévente nullás bevallást beadnod a NAV felé). Bár nem ide tartozik szervesen, de fontos megemlítenünk, hogy a külföldről rendelt sütőolaj is EPR-díj fizetésére kötelezett tétel, amelynek felhasználást pontosan nyilván kell tartani (pl. hány litert használtál fel étel alapanyagként, mert ez nem kötelezett díjfizetésre, és mennyit ételkészítésre, sütésre, mert ezt már érinti az EPR). EPR köteles csomagolóanyagom van, mi a további teendőm? A felhasznált EPR köteles csomagolóanyagaidról saját nyilvántartást kell vezetned, akár egy excel tábláztban, ennek nincs kötelező formátuma, de a következők legyenek benne: – körforgásos termék megnevezése – mennyisége (kg) – KF kódja A bevallás elkészítéséhez szükséged lesz OKIR és MOHU regisztrációra is. Az EPR bevallást negyedévente kell benyújtani, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig, a felület, amit használnod kell, az OKIR kapu. A beérkezett adatokat öt napon belül továbbítja az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) a MOHU felé. A beérkező adatok alapján a MOHU kiállítja a számlát, melyet 15 napon belül kell megfizetni Összefoglalás Az EPR-díj és a termékdíj témáját sok vendéglátóegység egy újabb nyűgnek éli meg. A cél, amit ez a rendszer szolgál nagyon fontos, hiszen a gasztrovállalkozások
Gluténmentes termékek az étterem választékában
Hogyan garantálhatod a gluténmentességet a vendéglátóegységedben? Az allergénekről már korábban írtunk, de érdemes külön foglalkozni a gluténmentes ételek készítésével. A legtöbb gasztrovállalkozó fejében nem teljesen tiszta, milyen követelményeknek kell megfelelni, ha valaki gluténmentes ételt állít elő vagy forgalmaz, pedig nagyon komolyan kell venni ezt az ételérzékenységet. A következő cikkben összegyűjtöttünk minden tudnivalót a témával kapcsolatban. Mi számít gluténmentes terméknek? Ahhoz, hogy megértsd, miért olyan fontos, hogy valóban gluténmentes legyen, amiről az étlapodon így nyilatkozol, érdemes kicsit megérteni a lisztérzékenységet, vagy cöliákiát. A cöliákia olyan autoimmun betegség, amely esetében a szervezet hibás válaszreakciót indít saját maga ellen és a vékonybélbolyhok pusztulásához vezet. Ezek a bolyhok segítenek a szervezet számára szükséges tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok felszívódásában, hiányukból adódóan súlyos betegségek alakulhatnak ki. A régen lisztérzékenységként használt fogalom nem pontos, hiszen nem konkrétan a liszt, hanem a kalászos gabonafélékben fellelhető glutén fehérjecsoport, a gliadin váltja ki az érzékenységet. A cöliákia súlyosságát tekintve nagyon széles skálán mozog: a legsúlyosabb eseteknél már a levegőben szálló gluténra is tünetek jelennek meg, de akad olyan is, aki évtizedekig nem is tud az érzékenységéről, mert nem okoz látható problémákat. A vendéglátás tekintetében azonban mindig a legsúlyosabb esetekre kell készülni, tehát nem veheted félvállról, ha egy vendég gluténmentes ételt kér tőled. Akkor is komolyan kell venned a témát, ha úgy ítéled meg, hogy sokan csak egy önként vállalt diéta részeként döntenek a glutén mellőzése mellett. A gluténmentes és csökkentett gluténtartalmú termékekre vonatkozó határértékeket a 828/2014/EU végrehajtási rendelet tartalmazza. Ez alapján a fogalmakat a következőképpen lehet használni. *Forrás: eteltcsakokosan.hu Fontos megjegyezni a fenti kifejezésekhez, hogy a gluténmentes kifejezés nem használható olyan termékekre, amelyek természetéből adódóan glutént nem tartalmaznak. Ilyenek például a saláták vagy natúr joghurtok. Lehet-e egyszerre gluténos és gluténmentes az étterem? Bármennyire is szeretnéd követni a trendeket, nem garantálhatod a gluténmentes ételeket, hogyha amúgy gluténos alapanyagokat tartasz. Hiába rendeled meg a gluténmentes süteményt, hogyha ugyanabban a vitrinben tárolod, ahol a hagyományos süteményeket és ugyanazzal a szedővel adod ki a vendég tányérjára. Nehéz elképzelni egy pizzériát, ahol mindenütt száll a liszt és egymás mellett készül a gluténos és gluténmentes pizza. A termék gluténnal történő keresztszennyeződését így nem tudod kizárni. Ha az étlapon hangsúlyozni szeretnéd, hogy bizonyos ételeid glutén hozzáadása nélkül készültek, akkor ezt így is kell kommunikálnod a vendég felé, hogy a termék a hozzáadott glutént nem tartalmaz, de gluténos konyhában készült. Így a vendég eldöntheti, hogy a saját diétájába ez belefér és rendel a termékből, a valóban gluténérzékenyek számára pedig nem fogsz zsákbamacskát árulni és őszinte lesz a kommunikációd. Amennyiben mégis azt tervezed, hogy a választékodban kiemelt helyet kapnak a gluténmentes termékek, akkor ennek megfelelően kell a konyhát kialakítanod, ahol ezek készülnek. A legjobb persze, hogyha domináns nálad a gluténmentes ételek készítése, ha teljesen erre az útra térsz át és nem is tartasz olyan alapanyagot, ami glutént tartalmaz. A vendéglátós nem döntheti el, hogy valaki valóban érzékeny vagy pusztán saját diétát követ. Aki valóban érzékeny, annak egyetlen morzsa is életveszélyes lehet, ezért nagy a vendéglátóson a felelősség. Rengeteg bejelentés, panasz érkezik a NÉBIH-hez ebben a témában, hiszen sokan érintettek. Mindenképpen érdemes nagy hangsúlyt fektetni a dolgozók edukációjára, hogy minél szélesebb körben megértsék a téma fontosságát.
Környezetvédelmi felelősségbiztosítás a vendéglátásban 2024 januárjától
Múlt év végén találkoztunk először a környezetvédelmi felelősségbiztosítás fogalmával. Január elején rengeteg kérdés érkezett ezzel kapcsolatban, ami megerősített minket abban, hogy ideje összefoglalnunk, mit tudunk erről az új kötelezettségről. Kiket érint a vendéglátásban? Milyen nagyságrendet kell kalkulálni erre a biztosítási formára? Cikkünkben leírjuk a január eleji tapasztalatokat. Mi ez az új biztosítási forma? A 2024.01.01-től hatályba lépő 271/2023. (VI. 29.) Korm. rendelet alapján a gazdálkodó szervezeteknek, akik hulladékot termelnek vagy kezelnek, fel kell készülniük az ebből a tevékenységből adódó, előre nem látható környezeti károk felszámolására, ezért környezetvédelmi felelősségbiztosítást kell kötniük valamelyik biztosító társaságnál. Természetesen nem mindegy a tevékenység jellege, hiszen vannak vállalkozások, akik veszélyes hulladékokat is kezelnek vagy termelnek működésük során (pl. autószerelő műhelyben keletkező fáradt olaj veszélyes hulladéknak számít). Nyilván ők sokkal nagyobb környezetkárosítást is jelenthetnek. A vendéglátás ilyen szempontból egyszerűbb, hiszen a működés során sütőolaj, élelmiszer eredetű, illetve kommunális hulladék keletkezhet a profiltól függően, melyek nem veszélyes hulladékok. Kétségtelen azonban, hogy nem kevés hulladékot termel egy-egy ilyen cég, ezért a rendelet a gasztrovállalkozásokra is vonatkozik. Amennyiben éves szinten 2000 kg-ot meghaladja a tevékenység során termelt hulladék mennyisége, akkor kötelező a biztosítás. Kikre vonatkozik a környezetvédelmi felelősségbiztosítás a vendéglátásban? Nem tudunk elképzelni olyan gasztrovállalkozást, ahol ne keletkezne minimum évi 2000 kg hulladék. Könnyű belegondolni, hogy ha csak hetente egyszer szállíttatod el az 1 db 240 literes kukádat, melybe kb. 40 kg hulladék fér bele, akkor már eléred a rendeletben meghatározott számot. Ez gyakorlatilag egy háztartásban is könnyen összejöhet egy év alatt. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogyha büfét, kávézót, cukrászdát, pékséget vagy éttermet üzemeltetsz, akkor neked is fel kell keresned az alkuszodat vagy a biztosítódat. Milyen biztosítási összegre kell számítani egy kávézó vagy egy étterem esetén? Vendéglátóhelyeket és egy biztosításokkal foglalkozó vezető tanácsadót is megkérdeztünk, hogy milyen nagyságrendre kell számítanod, ha egy ilyen biztosítást kötnél. A cikkünkben szereplő adatok tájékoztató jellegűek, melyeket az általunk tapasztaltak alapján állítottunk össze. Ha gasztrovállalkozásod van, fordulj pontos árajánlatért a biztosítótársaságokhoz vagy a biztosítási szakemberhez. Érdemes több helyről ajánlatot kérned, mert tapasztalataink szerint elég nagy különbségek lehetnek az éves díjak között. Ha egyéb témákban is szükséged van komplex üzletnyitási vagy üzletvezetési tanácsadásra, fordulj hozzánk bizalommal! Kép forrás: Freepik
Milyen végzettség szükséges büfé és étterem nyitáshoz 2024-ben?
A tavalyi évben rengeteg megkeresést kaptunk arra vonatkozóan, hogy milyen végzettséggel lehet vendéglátóegységet üzemeltetni. Különösen a büfé népszerű bejelentési forma, ami kínálatát tekintve„határeset” a gasztrovállalkozások között, ezért sokakat foglalkoztat a végzettséggel kapcsolatos kérdés. Az alábbiakban összefoglaltuk, hogy milyen végzettséggel lehet elindítani egy büfét és mi szükséges egy komolyabb étterem üzemeltetéséhez 2024-ben. Milyen végzettségek szükségesek étterem nyitásához? Egy étterem esetén elkerülhetetlen a szakképzett munkaerő felvétele. A 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet összefoglalja, mely végzettségekkel lehet ételt és italt készíteni, illetve értékesíteni. Könnyebbséget jelent, hogy nem szükséges minden dolgozónak szakképzett munkerőnek lenni, elegendő, ha műszakonként egy szakképesítéssel rendelkező dolgozó felügyeli a többiek munkáját. Meleg és hideg ételek, italok készítéséhez a jogszabályban felsorolt végzettségek: Meleg és hideg ételek, cukrászati készítmények, sütemények, fagylalt, italok kiszolgálásához a jogszabályban felsorolt végzettségek: Természetesen a korábban, más megnevezéssel megszerzett szakmák is elfogadhatók, amelynek listája korábbi cikkünkben megtalálható. Kell-e végzettség büfé nyitásához? A büfé mindig is érdekes kivétel volt vendéglátóegységek között, ugyanis ez az a bejelentési forma, amelyhez sem étel-, italkészítés, sem értékesítés szempontjából nem szükséges végzettség a rendelet szerint. De kizárólag akkor, hogyha a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 28. § b) pontjában meghatározott termékek szerepelnek az étlapon: Büfétermékek: a forgalmazás helyén előállított A fentiektől eltérő, komplexebb ételeket és italokat előállító gasztrovállalkozások már a melegkonyhás büfé kategóriába sorolhatók, tehát szükségesek a korábban taglalt végzettségek. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni az üzletkör besorolásokat. Értelemszerűen, ha valaki étteremként jelöli meg a vállalkozását, akkor az arra vonatkozó végzettséget kell teljesítenie. Tehát, ha végzettség nélkül szeretne valaki nyitni, akkor a büfé kategóriát kell választani és a választékban nem túllépni a büfétermék kategóriát. Amennyiben az üzletnyitásban, üzlet kialakításban, adminisztrációs folyamatokban segítséget tudunk nyújtani, akkor telefonon vagy az árajánlatkérő űrlapon várjuk a megkeresést!
NTAK és MOHU: városi legendák és a valóság
A VOSZ Fókuszban a vendéglátás szakmai konferenciáján voltunk, ahol a vendéglátást érintő két nagy témakörről is tartottak tájékoztatót: az NTAK adatszolgáltatásról és a MOHU regisztrációról. A találkozó kapcsán összeszedtük a legfontosabb információkat, amelyek érintik a gasztrovállalkozásokat. NTAK adatszolgáltatás: nem mindenkinek kell július 1-től adatot szolgáltatni Talán az egyik legégetőbb téma, hogy mely vendéglátó egységeknek szükséges 2023. július 1-től adatot szolgáltatnia az NTAK rendszerben. A Magyar Turisztikai Ügynökség javaslatára az alábbiakban módosulna az adatszolgáltatási kötelezettség: Mi számít ebben az esetben nettó árbevételnek? NTAK beküldendő adatok és kategorizálási segédlet Sok kérdést vetett fel, hogy mégis mit és hogyan kell beküldeni az NTAK részére. Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy az NTAK csupán statisztikai adatokat gyűjt, sem készletkezelést, sem receptúrát, sem munkaidő nyilvántartást, sem pedig a vendégek személyes adatait nem kéri el. Az adatokat NTAK adatküldésre alkalmas vendéglátó szoftverrel lehet elküldeni. Ha a vendéglátóegység nem rendelkezik ilyen szoftverrel, akkor igénybe vehetjük az ingyenes Vendégem szoftvert. Hogy hogyan kell bekategorizálni a szoftverben a vendéglátós termékeket? Az alábbiakban letölthető hozzá egy részletes segédlet. MOHU: kommunális hulladék termelés esetében nem kell regisztrálni A találkozón megerősítették, hogy a vendéglátó egységeknek kötelező a regisztráció, amennyiben közvetlen szerződésük van hulladékelszállító cégekkel. Amennyiben a vendéglátóegység befogadó épülete (pl. társasház, irodaház) külön megállapodással vagy a bérleti szerződés keretei között befogadja az üzlet hulladékát és saját hatáskörben intézi az elszállítását, akkor a regisztráció nem szükséges. A regisztráció kizárólag a szelektív hulladékgyűjtésre, a sütőolaj és a moslék elszállítására vonatkozik, a kommunális hulladékra azonban nem. Ha részletesebben szeretnél tájékozódni az NTAK és a MOHU kapcsán, akkor a VOSZ teljes előadása visszanézhető az alábbi felvételen.
Új regisztráció a vendéglátásban – A hulladékgazdálkodás új rendszere, a MOHU
Ha vendéglátóegységet vagy egyéb gasztrovállalkozást, élelmiszer előállító üzemet üzemeltetsz, akkor te is hulladéktermelő gazdálkodó szervezet vagy, amely az új rendelkezések alapján regisztrációra kötelezett. Április 30-ig kell a meglévő vállalkozásoknak ezt az adminisztrációs folyamatot elvégezniük a MOHU felületén. Telefonon is egyeztettünk a MOHU munkatársával a kérdésben, és az alábbiakban összefoglaltuk, milyen esetben kell foglalkoznod a hulladéktermeléshez kötődő regisztrációs kötelezettséggel! Kinek kell regisztrálni a MOHU felületén? A MOHU portálján az alábbi hulladéktípusokat emelik ki, amelyhez regisztráció szükséges: A felsoroltak közül egy vendéglátóegységben, gasztrovállalkozásban, egyéb élelmiszerelőállító vagy forgalmazó cégben jellemzően szelektíven gyűjtött csomagolóanyag, papír, üveg, használt sütőolaj és élelmiszereredetű hulladék (moslék vagy a gyártási folyamat során keletkező szerves hulladék) keletkezhet. Amennyiben a kommunális hulladékon túl külön szállítási szerződésed van (pl. moslék, sütőolaj, egyéb szerződés keretében szelektíven elszállított hulladék), akkor neked is kötelező regisztrálnod. Lényegében ez az új adminisztráció minden vállalkozást érint, aki az említett területen dolgozik. Kivétel lehet egy kis kávézó vagy cukrászda, ahol nincsen sütőolaj, nem keletkezik moslék a működés során, illetve a kommunálison túl nincs egyéb hulladékelszállítási szerződés. Olyan eset is lehetséges, hogy egy vendéglátóegység nem rendelkezik saját hulladék elszállítási szerződéssel a fenti hulladéktípusokra, mert annak elszállítását pl. egy irodaház területén működve a közös költség tartalmazza. Ilyenkor nem szükséges regisztrálni, hiszen erre a hulladékot kezelő intézmény kötelezett. Hogyan regisztrálj a MOHU rendszerébe? A regisztráció menetéről a MOHU oldalán található cikkből tájékozódhatsz vagy innen letöltheted az általuk összeállított segédanyagot. A regisztráció nem ügyfélkapuhoz kötött, hanem külön e-mailes adatok megadása után tudsz a felületre belépni. Készítsd elő a cégkivonatodat és az aláírási címpéldányodat, mert ennek feltöltését is kéri a rendszer!
Így tájékoztasd a vendégedet az allergénekről!
Számos üzletnyitási tanácsadásunk során tapasztaltuk, hogy az allergének tájékoztatásával kapcsolatban sok gasztrovállalkozás sötétben tapogatózik. Pedig fontos foglalkozni vele, hiszen a hatóságokhoz a bejelentések jelentős része a téves allergén tájékoztatással vagy annak teljes hiányával kapcsolatosan fut be. Néhány napja került fel egy cikk, ahol éttermes vállalkozók nyilatkoztak arról, hogyan kezelik a speciális táplálkozási igényeket. Nincs azzal baj, ha felvállalod, hogy nem tudsz minden ételérzékenységre és speciális igényre „reagálni”. A kulcs az őszinte kommunikáció. Mi számít hivatalosan allergénnek? Hogyan kell tájékoztatni a vendéget egy gasztrovállalkozásnak az összetevőkkel kapcsolatban? A következő cikkben összeszedtük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Mi számít allergénnek a vendéglátásban? Néhány esetben az ételek egyes összetevői allergiás reakciót vagy intoleranciát válthatnak ki bizonyos embereknél, amely súlyos tünetekkel, egészségkárosító tényezőkkel járhat, drasztikus esetben életveszélyes is lehet. Napjainkban egyre többen rendelkeznek valamilyen ételérzékenységgel, a glutén-, a laktózérzékenység vagy a mogyoróallergia csupán egy-két elem a hosszú listáról. A hivatalos allergén lista a 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet 4. számú melléklete tartalmazza, de az egyszerűség kedvéért ide kigyűjtöttük őket: A hivatalos allergének mellett előfordulhatnak egyedi érzékenységek, kérésre ebben az esetben is szükséges tájékoztatni a vevőt az összetevőkről. Hogyan tudod tájékoztatni a vendéget az allergénekről? Az étlappal rendelkező vendéglátóegységek könnyedén tudják tájékoztatni a vendégeket: az ételek nevei mellett piktogramokkal jelölhetik az allergéneket, majd az étlap utolsó oldalán megjelenítik a listát, hogy melyik ábra mit jelent. Kisebb kávézók, büfék vagy menzák esetében, ahol nincs nyomtatott étlap, esetleg folyamatosan változik a kínálat, az alábbi feliratot kell a vendégek számára jól látható helyre kihelyezni: „Allergénekkel kapcsolatos tájékoztatást kérje munkatársunktól!” Akár az étlapos, akár a szóban történő tájékoztatásra törekszel, minden esetben szükséged lesz egy receptúrára, ahol az ételek összetevői mellett az allergéneket is fel kell tüntetned. A kiszolgáló személyzet ebből fogja tudni tájékoztatni a vendéget. Allergéntájékoztatás beszállítótól érkező tételekről Sok vendéglátóegység egészíti ki a választékát más egységektől érkező ételekkel pl. süteményekkel vagy csomagolt szendvicsekkel, hideg konyhai termékekkel. Ilyen esetben a beszállítónak gondoskodnia kell a beszállított ételekre vonatkozó allergén tájékoztatásról a szállítólevélhez vagy számlához tűzve. Jó, ha a munkatársak könnyen és gyorsan tudnak az egyes ételekről felvilágosítást adni, hiszen az étteremmel kapcsolatos bizalmat építi, ha a vendéged azonnali tájékoztatást tud kapni. Erre a legegyszerűbb, ha egy táblázatot készítesz, ahol az összes allergént feltünteted az étel- és italkínálatodhoz, legyen az helyben készített vagy beszállítói. Egy ilyen táblázatot könnyen frissíthetsz, ha szezonális vagy változó tételek vannak a kínálatodban, illetve a külföldi vendégek részére is könnyen tudod átadni az információt. Nyomokban allergént is tartalmazhat Ne feledkezz el arról, hogy az egyes összetevőkön kívül az ételeid nyomokban más allergéneket is tartalmazhatnak. Például a földimogyoró esetén nem zárhatod ki, hogy az ételkészítéshez használt eszközeiden már olyan mennyiségben lehet jelen az összetevő, ami bizonyos vendégeknél szélsőséges allergiás reakciót válthat ki. Erre is érdemes a vendégeid figyelmét felhívnod, melyet az alábbi letölthető allergén összefoglaló táblázatunkban jelöltünk is.
Étterem működésének felfüggesztése
A közelgő energiaválság miatt egyre több vendéglátó egység üzemeltetőjétől halljuk, hogy számukra a legkifizetődőbb megoldás a működés átmeneti felfüggesztése. A partnereink részéről rengeteg spórolási tipp és túlélési javaslat fogalmazódott meg az elmúlt időszakban, de vannak gasztrovállalkozások, akik számára nincs más megoldás, és pihentetniük kell az egységüket. De milyen ügyintézésékkel jár az étterem működésének felfüggesztése? Cikkünkben összefoglaltuk, melyik hatósághoz hogyan, mit szükséges bejelentened és milyen egyéb teendők várnak rád. Önkormányzat Az önkormányzat felé feltétlen szükséges bejelentened az étterem működésének felfüggesztését, ugyanis ők kifejezetten ellenőrzik a nyitvatartást is. Lényegében egy nyitvatartás változás kérelmet kell benyújtani az E-önkormányzaton keresztül vagy kitöltött formanyomtatvánnyal, amelyet a város vagy kerület honlapjáról is le lehet tölteni. A bejelentő lapon egyszerűen csak jelezd, hogy a hét minden napján zárva vagy, itt konkrét időpontot is megadhatsz, hogy meddig (lényegében így működnek a szezonálisan nyitvatartó helyek pl. a Balaton esetében, akik általában áprilisban nyitnak ki). A határozatlan időre szóló bezárás megjelölése előtt azért érdemes egyeztetni az önkormányzattal, hogy nincs-e olyan helyi rendelet, amely maximum időkorlátot határoz meg egy-egy tevékenység átmeneti felfüggesztéséhez. Tehát javasoljuk, hogy minden esetben hívd fel a illetékes hivatalt, mielőtt beadnád a papírokat! NÉBIH Az étterem működésének felfüggesztésével nem kell lemondanod ideiglenesen sem a FELIR-azonosítódról. Ha a későbbiekben folytatni szeretnéd a tevékenységedet, akkor a NÉBIH felé nem szükséges ezt jelezned, csupán a könyvelődet emlékeztesd rá, hogy ne felejtse el a felügyeleti díj bevallást elkészíteni a megfelelő időben – ha kell nullás bevallással. A felügyeleti díj a vendéglátásból származó árbevétel 0,1%-a, tehát, ha nincs a tevékenység felfüggesztése alatt árbevételed, akkor értelemszerűen nem keletkezik ebből adóterhed. OSZIR és KÜJ-KTJ Az OSZIR regisztrációddal, illetve a KÜJ-KTJ azonosítóiddal sincs a tevékenység felfüggesztésével teendőd. Viszont ne felejtsd el, hogy negyedéves bevallási kötelezettséged lehet a felfüggesztés ideje alatt is (pl. az idei évben keletkezett használt sütőolaj elérni a Környezetvédelmi Hatóság által meghatározott 200 literes mennyiséget)! NTAK Az NTAK regisztrációd szintén megmarad, csupán a felületen keresztül módosítanod kell a nyitvatartásodat határozott vagy határozatlan időre. Azaz itt is megjelölheted, hogy meddig szeretnéd a tevékenységedet felfüggeszteni. Pénztárgép A pénztárgép használatának szüneteltetését csupán akkor szükséges bejelentened, ha 30 napon túli időintervallumban nem használod. Ha több mint 30 napig tervezed a zárvatartást, akkor a működés felfüggesztésének napjától számított 45. napig szükséges ezt jelentened a NAV felé. Ezt úgy tudod megtenni, hogy a NAV honlapjáról letöltöd a PTGTAXUZ nyomtatványt, kitöltöd és elektronikus úton benyújtod a hatóság felé. A mobil szolgáltatónak is jelezned kell a pénztárgép felfüggesztését, amihez a fenti nyomtatványt el is tudod küldeni. Ha ismét használni akarod a pénztárgépet, akkor szintén ezt a nyomtatványt szükséges kitöltened. Szerződések lemondása, módosítása Az étterem működésének felfüggesztéséhez érdemes áttekinteni a szolgáltatókkal kötött szerződéseket. A teljesség igénye nélkül összeszedtünk néhány szempontot, amellyel érdemes foglalkoznod: Használd ki a kényszerpihenőt hasznosan, vértezd fel magadat minél több szakmai tudással! Beszélgess szakmabeliekkel, próbálj meg minél több lehetőséget megtalálni az energia- és költséghatékony működésre, hiszen ez nemcsak a jelenlegi gazdasági helyzetben, hanem a fenntarthatóság miatt is fontos lesz a következő időszakban! És ami a legfontosabb: mielőbb térj vissza a gasztrovállalkozásoddal a piacra! Szükség van rád. Borító fotó: Mika Baumeister / Unsplash
Éjszakai nyitvatartás a vendéglátásban – Ezeknek járj utána a tervezési fázisban!
Az üzletnyitás során sokan csak akkor veszik fel a kapcsolatot az önkormányzattal, ha már berendezték a konyhájukat és kitették az ajtóra a nyitvatartási időt, amely az éjszakába nyúlik. Azonban az önkormányzatoknak területileg eltérően lehetnek kritériumai, amivel már a bérleti szerződés aláírásakor érdemes tisztába lenni. Éjszakai nyitvatartás bejelentése egy példán keresztül A legtöbb budapesti kerületben létezik egy úgynevezett nyitvatartási „plafon”, ameddig minden vendéglátóegység külön bejelentési kötelezettség vagy üzletre vonatkozó speciális kialakítás nélkül nyitva lehet. Ez nagyjából 22 óra és éjfél közé esik, kerülettől függően. Amennyiben ennél tovább szeretnél nyitva lenni, az külön kategóriába esik és egy sor plusz dokumentációt szükséges benyújtani, amelyet az illetékes önkormányzat határoz meg. Ezenfelül a kialakításra vonatkozóan is kérhetnek extrákat az éjszakai nyugalom megzavarása ellen. Példánkban Budapest VII. kerületének eljárását mutatjuk be részletesen. Érdekesség, hogy a nyitvatartásra vonatkozó „szigorúbb” szabály is a kerület belső részére, a Király utca – Erzsébet körút – Rákóczi út – Károly körút által határolt területre (ideértve az Erzsébet körút mindkét oldalán elhelyezkedő épületeket) vonatkozik. Ebből látható, hogy még kerületen belül is eltérések lehetnek. Az itt nyitni kívánó vendéglátó egységek éjfélig lehetnek nyitva hagyományos bejelentés útján, ahol az önkormányzati regisztrációhoz szükséges kötelező dokumentációk mellett egy zajhatármérésre lesz csupán szükséged. Amennyiben éjfél és reggel 6 között szeretnél nyitva lenni, akkor még az alábbi feltételeket kell teljesíteni:* *Forrás: erzsebetvaros.hu A fenti példa mutatja, hogy az alapbejelentés mellett számos intézkedés szükséges, hogyha éjszaka szeretnél nyitva tartani, amelyeket már a tervezés szakaszában figyelembe kell venned. Az engedély megszerzése után is lehetnek teendőid a hosszabb nyitvatartásoddal kapcsolatosan. Például a VII. kerületi önkormányzat jelenti a rendőrkapitányság felé, hogy éjfél után is fogadsz vendégeket, akik helyszíni szemlét tartanak és számos dokumentumot ellenőrizhetnek az egységedben. Fontos, hogy a terasz férőhelyeivel nem tudsz kalkulálni az éjszakai működésed esetén, mivel a vendégeid csak belső térben tartózkodhatnak az általános nyitvatartást követő időszakban. Mindezek alapján azt tanácsoljuk, hogy a kiszemelt üzlethelyiség, a tervezett profil és az eltervezett nyitvatartási idő ismeretében az első utad (vagy telefonhívásod) az önkormányzathoz vezessen. Sok önkormányzat részletes tájékoztatókat is elhelyez a honlapján az üggyel kapcsolatban, érdemes átböngészni ezeket a tartalmakat. Fotó forrás: Matthieu Comoy / Unsplash