Több újhullámos kávézót üzemeltető ügyfelünknél felmerült egy érdekes kérdés, amely nem hagyott minket nyugodni. Szükséges-e első betárolási hely kérelmet benyújtani a hatóságok felé, hogyha a szokásos választék mellett heti vagy havi váltásban megjelenik néhány kilogramm speciális, közvetlenül külföldről beszerzett kávé a kínálatban? Mi ilyenkor az eljárás, hogy a napi pörgés mellett a gasztrovállalkozás ne fulladjon bele a mérhetetlen mennyiségű papírmunkába? A következő cikkünkben bővebben mesélünk az első betárolási hely kérelemről és a fenti problémakör megoldásáról.

Mi az első betárolási hely kérelem?

Sok ügyfelünk esküszik a külföldi alapanyagokra, legyen szó az olasz paradicsomszószról vagy a francia sajtokról. Azonban a külföldről, vagyis más EU tagállamból, vagy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból forgalmazási vagy alapanyagként történő felhasználási céllal behozott élelmiszerek esetén bejelentési kötelezettséged van, hogyha a vállalkozásod telephelye az első magyarországi betárolási hely. Vagyis a 3/2010. VM rendelet alapján minden esetben ki kell tölteni az első betárolási hely kérelem nyomtatványt, hogyha nem hazai, hanem külföldi cégtől vásárolsz és a telephelyed szerinti illetékes járási hivatalnak be kell nyújtani, rendszerint E-papíron keresztül.

A formanyomtatványon a céged és a telephelyed adatai mellett fel kell tüntetni a behozni kívánt termékek nevét, illetve várhatóan mekkora mennyiséget és milyen gyakorisággal fogsz importálni. A kérelmet minden új import termék esetében be kell nyújtani a hatóságnak.

A nyomtatványt ezen a linken tudod letölteni.

Miért van szükség az első betárolási hely bejelentésre?

A külföldről érkezett termék első betárolási helyének bejelentése nem egy „újabb papír”, amellyel a hatóságok „szórakoztatják” a vállalkozásokat. A kérelem benyújtásával a külföldről érkező áru bekerül az Élelmiszerlánc-biztonsági, Állategészségügyi, Növény- és Talajvédelmi Főosztály rendszerébe, amelyet így a hatóság nyomon tud követni. A regisztráció elmulasztásával megszakad az élelmiszerlánc, illetve be sem kerül a rendszerbe a termék, nem nyomonkövethető többé, így a hatóság nem szerez tudomást és nem tud riasztást kiküldeni arról, hogyha bármi probléma történne az adott áruval.

Példaként nézzük egy kávétól eltérő, de szemléletes esetet. Egy magyarországi étterem közvetlenül az olaszországi beszállítótól vásárolja a kagylót, így hivatalosan a vendéglátóegység lesz az első telephely, ahova megérkezik a külföldi termék. Ha a hatóság nem tud az olasz kagyló jelenlétéről Magyarországon, akkor egy esetleges élelmiszerbiztonsági vészhelyzet esetén, amelyről a nemzetközi hatóságok értesítik a hazai hivatalokat, nem tudja informálni az adott vendéglátóegységet a problémáról, nem tud megvalósulni a termék visszahívása, amely akár a fogyasztók egészségére is veszélyes lehet. A felelős üzletvezetés és a fogyasztók védelme érdekében nem szabad elmulasztani az első betárolási hely kérelem benyújtását.

Minden esetben szükséges kitölteni az első betárolási hely kérelmet?

Leginkább az új hullámos, specialty kávézók esetében merülhet fel egy komoly kérdés. Mi történik akkor, hogyha szezonálisan, csupán néhány hétre kerülnek be a vendéglátóegység kínálatába kávékülönlegességek, csupán alig néhány kilogramm erejéig? Minden egyes zacskó kávé után állandóan le kell adni a betárolási hely kérelmet, akkor is, hogyha egyszeri kisebb mennyiséget rendelsz egy termékből, viszont több variációt? Ezeket a kérdéseket tettük fel az illetékes szakhatóságnak, milyen eljárás vonatkozik erre az esetre.

Az alábbiak szerint tudsz eljárni, hogyha neked is vannak hasonlóan kis mennyiségű, szezonális kávéid, amelyeket nem tartanál rendszeresen a polcaidon, vagy csak alkalmilag szerepelnének az itallapodon:

• A telephelyed szerinti illetékes járási hivatal felé ugyanúgy be kell nyújtanod az első betárolási hely kérelmet, minthogyha az egységedbe egy folyamatosan érkező külföldi terméket jelentenél be. Egy budapesti V. kerületi kávézó esetében pl. az érdi járási hivatalt kell megkeresni. A benyújtott nyomtatványon nem szükséges a termék pontos nevet meghatározni, mivel feltehetően a kérelem benyújtásakor még fogalmad sincs, hogy pontosan honnan és mit fogsz rendelni. Csupán a termék típusát (pl. szemes kávé), kb. összesen mekkora mennyiség érkezhet (pl. heti 5 kg) és fel kell tüntetni, hogy honnan érkezik a termék (EU-t vagy harmadik országot írj be és sorolj fel néhány várható lokációt pl. Costa Rica, Brazília, Anglia).
• A bejelentés után kapsz egy e-mail címet, ahova minden hónap végén összesített jelentést kell küldened a hatóság felé, itt már pontos adatokkal, hogy adott hónapban milyen import termékeket honnan, mekkora mennyiségben hoztál be a vendéglátóegységedbe.

Mi történik, ha elmulasztod bejelenteni a külföldről érkező termékeket?

Ahogy korábban írtuk, az élelmiszerlánc fenntartásának és a vendégek védelmének érdekében mindenképpen szükséges bejelenteni a hatóságok felé a külföldről érkező termékeket.

Elmulasztásával nem csupán a fogyasztóid egészségét veszélyezteted, de komoly bírságra is számíthatsz, amelynek mértékét a 194/2008. (VII. 31.) kormányrendelet határozza meg.

Nézzünk egy példát, mennyit kellene fizetned 10 kg be nem jelentett kávé után, amelynek beszerzési ára nettó 150.000 Ft (kilónként 15.000 Ft). Nehéz kisilabizálni a jogszabály szövegét, de véleményünk szerint ez a kategória az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság alá tartozik, ahol a forgalmazásra vonatkozó szabályok megsértése esetén az eset súlyosságától függően 2-10-szeresét kell fizetned a termék bekerülési értékének. Az említett példa alapján ez a 10 kg-os kávé esetében 300.000 és 1.500.000 Ft közötti összeg.

Ne feledkezz meg arról sem, hogy amennyiben a vásárlóid nemcsak megihatják nálad az adott kávéból készült italt, hanem meg is vehetik az alapananyagot, akkor csak úgy teheted ki a termékedet, ha magyar címkével látod el. Természetesen, ennek elmulasztása további szankciókkal járhat.

Nem érdemes tehát kockáztatni, mindenkit arra bíztatunk, még ha adminisztrációval jár is, hogy kövesse a jogilag tiszta utat.

Kép forrás: Malte Helmhold / Unsplash